A szerelmem elvesztette szeretett nagymamáját. Mit tegyek?

Az eset pénteken történt, ma kedd van. Pénteken azt mondta egyedül szeretne lenni, megértettem. Ezután a kijelentése után 3 órával hívott, hogy találkozzak vele, így tettem. Péntek este már bement dolgozni, annak ellenére, hogy borzasztó lelki állapotban volt. Szombaton találkoztunk, valamennyire elértem, hogy javuljon az állapota. Szombat este szintén dolgozott. Vasárnap is találkoztam vele, de akkor láttam rajta, hogy megint nagyon szomorú és fáradt. Azt mondta, majd hív vasárnap estefele (mindig ő hív engem). Nem hívott. Gondoltam átalussza a napot, kipiheni magát otthon, majd hétfő reggel hív. Hétfő reggel sem hívott. Telt az idő és úgy döntöttem hétfő délelőtt, hogy fölhívom én, nehogy azt higyje, hogy nem foglalkozok vele. Így is tettem. A telefonban azonban borzasztó, sírós hangja volt megint, azt mondta nem érzi magát jól. Természetesen mint mindig, én most is felajánlottam neki, hogyha kell valami szóljon, vagy hogy elmegyek hozzá, de ő egyedül akart lenni. Aztán az egész hétfői nap folyamán nem tudtam róla semmit. Nem akartam zavarni, de délután újra felhívtam. Megint megkérdeztem a szokásos kérdéseket, hogy van, mit csinál, nem akarja e hogy elmenjek hozzá stb, de a válasza mindenre nem volt..a hangja olyan volt mint aki depresszióba esett..Ilyennek még sosem láttam a fél évünk alatt. Megértem, hogy fáj neki a mama elvesztése, de hogy 4. napja ilyen állapotban legyen miatta egy felnőtt ember..és nem tudom, hogy tudnék rajta segíteni...valószínűleg sehogy, csak nem tudom miért van az, hogy ahhoz képest amikor szombaton velem volt és màr viszonylag jól érezte magát, most megint visszaesett ebbe a rossz állapotba...arról nem beszélve, hogy a barátainak sem veszi fel a telefont, otthon ül egyedül és nem akar semmit és senkit.. A kérdésem: mit tegyek?? Hagyjam békén pár napig teljesen, hátha lenyugszik és rájön, hogy nem élhet így ezentúl és az élet megy tovább?? Vagy erőltessem rá magam annak ellenére, hogy nem akar velem sem lenni és menjek el hozzá, öleljem meg és csak legyek vele ott hátha ez segít?? Mert szerintem az a probléma, hogy egyedül van...de ha nem akar senkit látni...aztán meg nehogy azt érezze, zaklatom énis..eddig mindenki azt tanácsolta, hogy hagyjam békén..viszont kiváncsi lennék olyan véleményére is aki esetleg átélt hasonlót, hogy mondja meg mi a jó ilyenkor..