Rossz ember vagyok ha hatalmas szomorúságot és bánatot érzek ettől? (erasmus)

Honnan tudod, hogy nem bírná a távolságot? Ennyire sz..r lenne a kapcsolatotok, hogy nem bírna ki 5-6 hónapot?

2 év alatt annyira se ismerted meg, hogy tudd, hogy csak téged akarna hosszú ideig? Miért nem bízol benne?

Tudod, ha a kapcsolatnak vége lenne, akkor nem az Erasmus tehet majd róla, hanem mert eleve sz.rtatok ápolni a kapcsolatotokat.

Mások meg külföldre mennek ki dolgozni, mégis kibírja a kapcsolatuk.

Nem kell itt hisztizni, meg adni a mártírt, ha erős a kapcsolatotok, akkor kibírja. Közben pedig mindenki építse a karrierjét, és magát.

Ha miattad nem megy ki, szülei szétszednek titeket!

Ha kimegy még lehet esély,hogy ha hazajön újra egymàsra talàltok.

Én most kezdtem neki egy (remélhetőleg csak egy éves) távkapcsolatnak, közel egy évnyi járás után. ebből a szemszögből így látom:

1. nem leszel rossz ember, mert szomorú vagy hogy a párod elutazik. Az én barátom is szomorú volt amikor kijöttem. Pedig végig támogatott a külföldi továbbtanulásomban. Sőt, én is mérhetetlenül szomorú voltam, pedig 5 éve azt tervezgetem, hogy elköltözöm külföldre. Ez egy ilyen dolog, nem egyszerű, és néha nagyon fájdalmas.

2. Vannak módok, ahogy ezt túl lehet élni. Minden nap csinálunk magunknak legalább egy órát FaceTime-olni, megvan mikor látogat meg és mikor megyek haza egész évre, olyan 2 havonta azért látjuk egymást, és ha végez ő is a gimivel, tervezzük hogy kijön utánam. Nem egy kibírhatatlan dolog, bár tény hogy nem könnyű. De 5-6 hónap nem a világ, kb februárig lenne gondololom kint, ha marad Európában, karácsonyra biztos haza tud jönni, közben biztos lesz egy hétvégéd amikor meg tudod látogatni, és máris max. 2 hónapig nem látod

3. Amúgy teljesen érthető ha ki akar menni, van aki igenis vágyik a változatosságra, kint tényleg szerez egy olyan kulturális, nyelvi, tapasztalati hátteret, kap olyan lehetőségeket, amit otthon nem feltétlen.

4. A bizalom hiánya viszont tényleg komoly probléma, se táv-, se egyéb kapcsolatot nem lehet hosszú távon bizalom nélkül fenntartani. Ha te már most "eldöntötted" hogy nem fogjátok bírni, felteszem azelőtt hogy vele erről beszéltél volna, akkor nem az eramus lesz a szakítás oka, az csak a casus belli egy bizalom- és kommunikációhiányból születő búcsúhoz.

A tanácsom: visszatartani ne akard, mert az javíthatatlan törést hozna a kapcsolatotokban. Vagy itt marad és örökre benne lesz a tüske hogy miattad nem mehetett ki, vagy kimegy, és akkor te csalódsz benne hogy nem teljesítette a kérésed. Ellenben üljetek le beszélgetni a kapcsolatotok jövőjéről, hogy ő hogy látja az erasmus és a barátnője összeegyeztetését, hogy mik a céljaitok egymással. Egyébként is időszerű lenne lassan tisztázni hogy ugyanazt gondoljátok-e magatokól, mert látszólag ebben te nem vagy biztos.

19L