Ettől észre venné magát, vagy pont hidegen hagyja?

A barátom egy nagyon kommunikatív ember. Szeret magáról is beszélni, meg amúgy mindenről, mindenhez hozzá tud szólni, és úgy láttam rajta, hogy akart is. Most 2 éve vagyunk együtt, és eddig velem is úgy vettem észre, hogy szeret beszélni, akár messengeren akár élőben. Ha volt ideje, ha nem, írt, mert szeretett írni és szeretett velem társalogni. Én ugyanígy.

De mostanában azt vettem észre, hogy csomó dolgot harapófogóval kell kihúznom belőle. Ha van ideje se ír normálisan, csak tőmondatok, 1-2 szó, azt is félórával később. Ez azért furcsa, mert élőben még azért nagyritkán bele tud lendülni, de a lelkesedés hiánya azért így is feltűnik nekem. Kérdeztem tőle, hogy miért ilyen szótlan mostanában, van-e valami baj, de azt mondja semmi baja. Ilyen jellegű dolgok is kezdenek idegesíteni, hogy megkérdezem pl. hogy "miért nem vetted fel a pulcsidat, ha fázol?" "háát..végülis, igazad van".. és így, értitek :D egy ovis kb nem mond ilyet. Ha a segítségemet akarom felajánlani, mindig elhajt. Ha megjegyzem, hogy nem ír rendesen, akkor mondja, hogy ő ezt nem vette észre, hogy ilyen lenne, neki semmi baja nincs, de akkor majd odafigyel. Na most miattam nem kell odafigyelni, ez most vagy jön, vagy nem.

Ha esetleg én is elkezdeném ignorálni, kevesebbszer írni, beszélni hozzá, abból kisülne valami? Utálom, hogy így "játszmázni" kell, nem tudom, miért nem mehet egy ilyen dolog csak úgy simán. Kezdem unni is az egészet, nem hiszem, hogy erőltetni fogok bármit is, viszont kérdésem, hogy esetleg ilyen esetben mit gondoltok, észreveheti-e magát, vagy pont le$z*arja?