Fontosabb ennél a szerelem?

Egyetértek a #2. válaszolóval.

Ezért rossz a szerelem nélküli kapcsolat. Működhet, de előbb-utóbb érdekelni fog, milyen lehet viszonzottan szerelmesnek lenni. Sőt, ha bekopogtat a szerelem, akkor nehezen fogsz neki ellenállni.

Egyébként lehet olyan kapcsolat, amiben mindkettő megvan, a szerelem is, meg az általad emlegetett hasonló életvitel, alkalmazkodás, támogatás, csak az nagyon ritka.

21/L

Én voltam olyan kapcsolatban, ahol részemről nem volt szerelem. (állítólag ő szerelmes volt, de utólag én ebben kételkedem) Szerettem mint embert, de szerelmes nem voltam, és ez hiányzott. Az üresség mindig ott volt bennem, hogy milyen lenne mással, ha szerelmet éreznék stb.

Eleinte jól megvoltunk, még ebben az időszakban meg is kérte a kezemet. Később kezdett megváltozni. Nagyon irányítani akart, elkezdett féltékenykedni, de egyre jobban. Nem csak barátokra, hanem a barátnőimre is, mert velük töltöttem időt és nem csak vele. Ez aztán már betegessé vált nála, állandó balhék voltak emiatt, üvöltözött velem hol kivel voltam, miért nem vele voltam ... kezdtem érezni, hogy elegem van, nem szeretnék már vele lenni.

Próbáltam beszélni vele, hátha meg lehet menteni a dolgot, rengetegszer. Mindig ígérte, hogy megváltozik, de nem lett az egészből semmi. Igazi szerelem nélkül sem volt könnyű megélni ezt az egészet, mert ő volt az első hosszabb kapcsolatom, majdnem 1 évig tartott (csak). Nagyon csúnyán váltunk el. Összevesztünk mert megint féltékenykedett a semmire, azt mondta, illetve üvöltötte nekem, hogy ő elmegy lenyugodni. Másnap reggel jött vissza, elsírta nekem, hogy az este összefutott a haverjával, elmentek egy buliba , és ott lefeküdt valami csajjal akinek a nevét se tudta.

Én ekkor éreztem, hogy ez volt az utolsó csepp, és közöltem vele, hogy akkor részemről ennek a kapcsolatnak vége, én az ilyesmit nem viselem el senkitől. Felpofozott, mondván akkor szakítunk, ha ő akarja, és ő nem akarja. Én meg visszaütöttem. Újra megütni nem mert, csak meg volt lepődve, aztán még balhézott egy sort, hogy nem akarja a szakítást, nem hagyhatom el, mekkora r...c vagyok és úgyse fogok kelleni senkinek sem ha elhagyom stb stb. Otthagytam. Fél évig még hívogatott telefonon (soha nem vettem fel), smsekkel bombázott, hol könyörgött, hol fenyegetőzött. Hónapok után meguntam, küldtem neki egy smst, hogy ne fárassza magát a további zaklatásommal, mert lecserélem a simkártyámat. Aznap még 3 sms jött, hogy akkor majd kinyomozza az újat. Másnap cseréltem. Évekkel később facebookon talált meg. Még panaszkodott is, hogy csak kép alapján ismert fel, mert megváltozott a nevem (férjhez mentem). Írogatta, hogy mennyire magányos, elsírta, hogy minden csaja otthagyta fél éven belül (mindegyiknek megkérte a kezét):):), és legyünk szeretők, meg megvárja míg elválok és összeházasodunk...mondom ez hülye! Megírtam neki, hogy boldog házasságban élek, nem szándékozom elválni, és le fogom tiltani. Ezt meg is tettem. Azóta békénhagy szerencsére.

4 évvel a szakításunk után, 24 évesen, életemben először és utóljára szerelmes lettem. Azonnal, már az első randi alatt éreztem valami bizsergetőt, valami pluszt, amit korábban soha. Utólag kiderült, hogy ő is ezt érezte. Most már több mint 7 éve együtt vagyunk, 5,5 + éve házasok is:) Teljesen más a kapcsolatunk mint az exemmel. Nagyon hasonló a személyiségünk, összeillünk, isteni a szex, ha valamiben nem értünk egyet, akkor emberi módon meg lehet beszélni, soha nem üvöltözünk egymással, nincs rá semmi szükség, mert normál módon is képesek vagyunk beszélgetni. A szerelmünk pedig egyre jobban erősödött az évek alatt. Én ezt nem cserélném el semmiért, és nem érném be kevesebbel sem.

Így, hogy megtapasztaltam mindkettőt, azt mondom, hogy az igazi szerelem kell. (nekem legalábbis) Én személy szerint valahol mélyen tudtam, hogy nem lennék képes szerelem nélkül férjhez menni, megállapodni valaki mellett egy életre. Hiányozna az érzés. Ez leginkább a szakítás után tudatosodott bennem, de már előtte is voltak ilyen érzéseim. Szerintem, ha jobb lett volna az előző kapcsolatom, akkor is hiányzott volna az a valami ami most megvan.

Ahogy érzed:)

Jó hülye vagy Kérdező, hogy szerelem nélküli életre rendezkedtél be.

Ráérnél arra 60 felett is, de Te tudod.

#6

Tulajdonképpen Te kényszerbõl vagy ebben a kapcsolatban, mert eddig nem találtak máshol viszonzást az érzelmeid?

35N