Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Adnátok nekem Reményt a válaszaitokkal?
2 éves katasztrofális kapcsolatomat sikerült megszakítanom. A fiú féltékeny volt, én meg hülye, hogy hitegettem magam 2 évig, hogy lesz ez még jobb is, meg hogy szeretem. A féltékenysége miatt egy csomó barátommal megszakítottam a kapcsolatot, és nekem a társasági életem az ő barátaira ismerőseire támaszkodott, de most nincs semmi. Tényleg semmi, teljesen egyedül vagyok, csak a kutyám van nekem, meg a munkás hétköznapok... Nincs senki akivel olyan bulikra mehetnék, amiket szeretek, és valahogy nincs több barátom, kifelé nyitott vagyok, de belül valahogy teljesen bezárultam önmagamba, már ha érthető ez. Nincs igazi barátom/barátnőm se.
Fog ez változni? Hogy változtassak?
Nem vagyok csúnya lány, ez is gátol az ilyen spontán ismerkedésemben, a fiúk általában azt hiszik, hogy áh ennek a lánynak biztos van barátja. Többen mondták már, hogy a kisugárzásom is olyan, olyan magabiztosan szép, olyan tipikus "kapcsolatban vagyok, ne próbálkozz". Nem szeretném pedig, hogy így legyen, gondolom ez alatt a 2 év alatt rámégett ez a viselkedés.
Kezdem totálisan rondának is érezni magam, mert ugye rengeteg nem olyan szép lánynak is van barátja. Félreértés ne essék, én tudom, hogy mindenkiben van szépség, csak már nem tudom mit gondoljak magamról, hová tegyem magamat. Ha valaki azt látná, amit én a tükörben átvitt értelemben, akkor a legcsúnyább lány is szebbnek érezhetné magát nálam. És csak egyre rondábbnak érzem magam, olyan ez az egész, mint egy lefelé húzó spirál.
Kamuzósnak:
Mivel nincs e-mail-ed nem tudok képet mutatni, közzé nem teszem egy anonim oldalon, boccs. Küldj mail-t, küldök képet, ha meg nem olyan fontos, akkor kár volt koptatnod a billentyűzetet.
Utsónak!
Jó, hogy te nem vagy ilyen, kívánom, hogy még csak a közeledbe se kerüljön ilyen fajta ember. Nekem elég érzékeny, lágy a szívem, és nagyon jól reagálok a lelki terrorra. El sem tudod képzelni valószínűleg, hogy milyen ez a helyzet. Képzeld el, hogy a barátnőd elkezdi magát ostorozni, ha elmész valahova nélküle, kihagyod valamiből, találkozol olyannal, aki nem szimpatikus és akkor azt kérdezi hogy nem is szeretsz? csúnya vagyok? jobbat találtál? Persze nem ilyen nyíltan. Ha mondjuk leüvölti a fejem, h márpedig nem mész sehova akkor én is biztos hamarabb észbe kapok. Hogy hívhatnám föl ezek után a régi barátaimat? Sosem tudnék úgy beszélni velük, hogy ne azt látnám a fejükbe, hogy mekkora egy g eci vagyok. Mert az is vagyok. És én magamnak nem tudok megbocsájtani.
Amúgy természetesen igazatok van, új hobbi stb. Csak valahogy már nem tartom érdemesnek. Az öngyilkosság gondolatát sokkal szimpatikusabbnak találom. Persze gyáva dolog. De utána nekem már úgyis tök mind1 nem érdekelne ki mit gondol.
hány éves nagy?
egyébként és is átestem ugyanezen a sztorin, csak én még butább voltam, majdnem későn léptem ki. azóta a magánéletem rendeződött, de barátok, olyan igaziak azóta sincsenek. De hiszem, hogy majd lesznek, az élet megy tovább! Mindennek oka és értelme van. tehát ne add fel!! üdv, 32L
Ha zsákutcába futott az életed és nem tudsz kitörni, menj vissza arra amerről jöttél.
Megértem, hogy nem látod értelmét, hogy törd magad. Van ez így. Ez csak akkor fog változni, ha pozitívan állsz a dolgokhoz, és úgy tekintesz az életre, mintha tele lenne lehetőségekkel (tele is van).
Nincs semmi veszítenivalód, tehát nyugodtan ismerkedj, barátkozz. Próbáld újra felvenni a kapcsolatot a barátaiddal. Kérj bocsánatot, ha úgy érzed megbántottad őket.
Hidd el, ha elkezded összerakni az életed darabkáit, utána sokkal könnyebb lesz, és minden értelmesebbnek látszik majd :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!