Van értelme a párom anyjával "küzdeni"?

Nem régóta vagyunk együtt. Eleinte nagyon be akart mutatni az anyjának, aztán elkezdett terelni, hogy most ezért most azért nem ér rá az anyja. (Habár én sose kerdeztem hogy megyunk-e hozzá). Aztán kibukott, hogy igazából nem akar megismerni. Ez előtt értetlenül álltam, erre azt mondta párom, hogy azért, mert sok csaj megfordult már nála és akkor szeretne megismerni ha már komoly a kapcsolatunk. Habár szerintem már az, de ezt megértettem. Aztán pár napja a párom elszólta magát, hogy ha összekaptunk, az anyjától szokott tanácsot kérni. Kérdeztem, hogy és az anyukája kívülállóként mit szokott javasolni? Azt, hogy szakítson velem.... Hozzáteszem, olyan dolgokról van szó, amik szerintem normálisak, tekintve hogy most csiszolódnunk össze és hosszú ideje voltunk szinglik mindketten. Mégis, az anyukája azt javasolja hogy dobjon engem mert biztos jön majd olyan, akivel nem lesz soha vita. És mint kiderült ezért nem is akar megismerni. Kérdeztem a páromat hogy miért avatja be ennyire az anyukáját a magánéletünkbe, de erre nincs reális válasz. Azt mondta tanácsot kért de nem meghatározó az anyja véleménye.... Akkor miért kérne tőle tanácsot?

Egyébként szeretjük egymást és hétköznapi dolgokról van szó, semmi drasztikus vagy durva... Ezért nem értem miért kéne szakítani, mikor párom állandóan azt mondja (és az anyjanak is mondta), hogy "rám várt" eddig, annyira passzolunk...

Én jobban szeretem vita nélkül, békésen megbeszélni a dolgokat és mivel nagyon lelkis vagyok, nem is tudom titkolni ha valami bánt. Viszont ahogy a párom anyja elkezdte őt "uszítani", azóta csak vitákkal tudunk bármiről beszélni.

Szerintetek?

25N, 26F