Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátom kifordult magából, mióta új állása lett, pedig azt hittem, hogy ez jót tesz az önbizalmának. Miért lett ilyen?
Más emberek szerint szép/helyes vagyok, van eszem is, és szorgalmam is, illetve a szüleimnek sok pénze van. Amikor egyetemre kerültem, vettek nekem egy lakást.
Amikor összejöttem a barátommal, minimálbéren volt, mert nem kapta meg a diplomáját, nem voltak barátai. Utált minden "elkényeztetett, gazdag gyereket, akinek a szülei a sgge alá toltak mindent". Az elején egy tünemény volt, mindig kedveskedett nekem valamivel, bár néha már soknak éreztem, de mindig mondta, hogy nagyon szeretne elkényeztetni, de nincs rá pénze.
Amikor megkapta a diplomáját, és jobb állást kapott jobb fizetéssel, azt hittem, helyre jön az önbecsülése, de azóta ha boltban/cukrászdában/moziban vagyunk, mindig ő fizet, nem enged fizetni soha, mondván, végre van pénze, amit rám költhet. Gyógytornásznak készülök, és gyógymasszőr szeretnék lenne és arra gyűjtök, hogy maszekolhassak vagy magánklinikára kerüljek, ő csak azt mondja, hogy minek, hiszen ő jól keres, nekem csak legyen meg a diplomám, hogy aztán családba kezdhessünk, és inkább esküvőre spóroljak.
Nem tilt el a barátaimtól, de ha egy délután megírom neki, hogy ezzel-azzal találkozom, ilyen-olyan dolgom van valakivel, néha kapok olyan válaszokat "Én azt terveztem, hogy ma átjössz hozzám. A barátod vagyok, és ha arra kérlek, hogy mondd le a programodat, és szeretsz, akkor lemondod", kivéve ha ő meg a kollégáival/új haverjaival lóg, akkor szabad vagyok.
Ebben a hónapban tudott venni egy autót, azóta mindig mindenhova vinni akar, mondván nekik sosem volt autójuk, és most milyen jól esik, hogy furikázhatja a barátnőjét, amikor csak én akarom.
Ha társaságban mondok valami okosat, próbál lehurrogni, mondván "felvágok" vagy "csak mert láttad a XY filmet, már villogsz azzal a tudásoddal", ami amúgy nem igaz. Pl: szóba jött Edgar J. Hoover, aki nekem nagy kedvencem, mint történelmi alak, ő meg nyilvánosan lehurrogott, hogy ne menőzzek, csak mert láttam a róla készült filmet.
De nem értem. Ha fordítva lett volna (elveszti a jól fizető állását, és minimálbérben dolgozik), megérteném, hogy féltékeny, utasítgató, és utálkozó.
De azóta ilyen, amióta jól megy a sora.
Úgy vágtam volna ki az ablakon, hogy nyekken.
Szánalmas és kicsinyes.
pff. ez a pofa szánalmas. A pénz és némi siker kihozta a valódi énjét. Most már azt hiszi övé a világ és mindenki előtte hajlong. Ez mi, hogy te mindig alkalmazkodj hozzá de ő arra megy amerre akar?
És ez a lehurrogás. Épeszű ember nem tesz ilyet azzal, akit szeret.
Próbál lenyomni téged, hogy aztán uralkodhasson rajtad.
Most őszintén: Kell ez neked?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!