Távkapcsolatban élők tapasztalata érdekelne, hogy ki hogyan bírja?

szia!

Nem tudom mennyi idősek vagytok, de ha már a családot tervezitek, gondolom 20-on felül :)

A mi kapcsolatunk annyira nem nevezhető távkapcsolatnak, mivel egy városban élünk, de mindketten messze tanulunk, így nálunk is suliidőben 2 hetente volt találkozás, mert drága a hazamenetel... Mi is nehezen bírtuk (mert ugye most jön a nyár), de mindennap beszéltünk msn-en, ha lehetett webcamoztunk is. Így valamivel könnyebb volt, főleg, amikor mindkettőnknek tanulnia kellett, mert így az valamennyire elterelte a figyelmünket... Egy éve vagyunk együtt, és ő félt ettől a távtól, de már ő is tudja, hogy elviselhető, főleg ha tudjuk, hogy valaki vár ránk :) és szerintem sokkal jobban megerősíti a szerelmet is :)

Szóval elviselhetőbbé csak úgy tudod tenni, hogy nem gondolsz rá, ami lehetetlen ha szeretünk valakit :) tereld el a gondolataid, menj a barátnőddel vásárolni stb. :)

Sok sikert nektek az életben! :)

Csak azt olvasd el, ami rád vonatkozik. :-)

Ha lány a kérdező:

Semmivel. A párod szeret téged. Kitart melletted ilyen távol tőled. Csak téged szeret. Kibírod azt a kis időt és egymáséi lehettek. Boldogan. Gyerekekkel. Csak egy kicsit kell már várnod.

Ha fiú a kérdező:

Nincs abban semmi rossz, ha a haverokkal elmégy szórakozni. Időnként rád mászik egy-két csaj... nem gáz. Férfi vagy, ez természetes. Attól még szereted. Ezek a futó kalandok, semmit nem jelentenek. Csak a biológiai szükségletek kielégítése. Na meg a haverok előtt is égő lenne kihagyni. Olyan messziről úgysem fogja megtudni. Már nincs sok időd. Éld ki magad. Mert amint összeköltöztök vége a bulinak. Nem lesz több szabadság, függetlenség. És jönnek a gyerekek is...

32/F

Szia!

Megkérdezhetem, hogy miért csak 2-3 hetente találkoztok? Én 4 évig éltem távkapcsolatban, és remekül működött, igaz mi megoldottuk, hogy minden hétvégét együtt tölthessünk. Most ismét távkapcsolatban vagyok, 3 hónapja. Hetente találkozunk itt is. Én olyan szegény vagyok, mint a templom egere, sokszor ételre sem tellik rendesen a kollégiumban, de azt, hogy tudjak utazni, mindig megoldom, és Ő is. Akár csak másfél napra...

Egyébként én jobban szeretem a távkapcsolatot, amikor lehet hogy ritkábban, de akkor több napot lehetek a párommal. Sokkal jobban meg lehet ismerni, és közelebb kerülni, mint egy délutáni találkozós kapcsolatban. Ha tehetném én mindig ezt választanám...

Egyébként hogyha drága az utazás vegyetek diákot. Nem szép dolog, persze persze, de kit érdekel? Ha van egyetemista ismerősöd, akkor kérd meg, hgy "veszítse el", és fizesd ki neki az ideigleneset meg az újat. Ez olyan 4ezer forint összesen, és onnantól kezdve féláron utazhatsz. Sok 30 éves ember jár egyetemre, nem lenne benne semmi feltűnő.

Üdv

21/L

Még két dolog, a 21/L vagyok..

Először is, a harmincéves fickónak üzenném, hogy egy csökött agyú állat az, aki a biolgiai szükségleteit más nőkön vezeti le, és azért mert "égő a haverok előtt". Mekkora oltári nagy f@szkalap vagy te... De persze, hogyha nő, akkor üljön otthon, és várja, hogy a nagyságos férfiistennek gyereket szülhessen. Gondolom ha a nő k.úrna félre az rögtön nem lenne annyira természetes. Hányok tőled. Hál' Istennek vannak még normális férfiak. csak ne szaporodj. Lécci.

Másodszor, köztünk a mostan barátommal 300km van, szóval nem kevés. A négy éve skapcsolatomban 250 volt. Ezt még fontosnak tartottam :)