Hová meneküljünk tőle a gyerekeimmel egy agressziv beteg ember?

Jogi tanácsadót keresni, mindent elmondani neki és azonnal válni, de legalábbis a válásra törekedni. Annyira elfajultak a dolgok, hogy ezt már lehetetlenség helyrehozni és ne is nagyon törekedj erre, mert ebből már nem lenne felhőtlen, őszinte házasság. Valami ismerősöd, barátnőd csak van, aki mankót tudna nyújtani, nem? Legrosszabb esetben is keresel egy olcsóbb, egyszobás, ideiglenes albérletet, ja, és keress munkahelyet is. Ha jól tudom, a bölcsibe már hat hónapos babát is be lehet íratni, szóval igazából mindent meg tudnál oldani. Nem lesz könnyű, de még mindig jobb tenni ezért, mint évekig, évtizedekig totál leamortizáltatni az idegrendszeredet.

Mellesleg abban egyetértek a fentebbi hozzászólókkal, hogy ez nem jön csak úgy magától, egészen biztos voltak ennek valamilyen formában előzményei (például a faszi részéről túlzott magabiztosság, nagyképűség, részedről meg a tipikus "törtet, másokat eltapos, másokkal szemétkedik, de velem kivételezik, mert engem szeret" hozzáállás stb.)

8#

Nyakra főre szül?!

5 év korkülönbséggel két gyerek, úgy hogy a férje gyakorlatilag megerőszakolja!

Tudod, a gyerekhez két ember kell! De a férfinak minimum akarnia kell a gyerekcsinálást, mert lankadt faxszal nem fog menni.

Egyébként sem tanács az, hogy mit kellett volna tennie. Az a kérdés, hogy mit tegyen!

Ezzel az erővel tanácsolhatod neki, hogy miért nem ikszelte be a nyertes számokat, amiket szombat óta mindenki tud.

Időgép hiányában nem megoldás a "mi lett volna, ha..."

Amíg nem keveredtél bele bántalmazó kapcsolatba, addig baromi könnyen osztod az észt!

23 évesen én is vertem a mellem, hogy én aztán soha nem kerülnék ilyen helyzetbe! Aztán 30 évesen úgy váltam el, hogy elcsattant az első pofon is. Utólag tudom én is, hogy hol kellett volna kiszállni. De akkor mindenki azt mondta (még), hogy ilyen rendes pasival megfogtam az isten lábát.

Pár évvel később a saját családom fordult ellenem, mikor jeleztem, hogy baj van. Meggyőztek, hogy az normális, ami velem történik, a férjem szuper, én meg egy hisztis picha.

Rengeteget lehet írni róla.

A lényeg, hogy utólag okosnak lenni a legkönnyebb.

Komolyan érdekel, hogy miért a Kérdező hibája ez az egész?

Honnan tudjátok, hogy tényleg nem-e akkor bolondult meg a férje, amikor terhes lett a második gyerekkel?

Azért ez már bőven bűncselekmény, tényleg beszélj édesapáddal, barátokkal (bár gyanítom, hogy elszigetel tőlük), próbálj meg mindent.

Hány éves vagy ha megkérdezhetem?Illetve a férjed mennyi idős?