Fonto$! Nem szeret már annyira a párom, vagy ezek normális dolgok egy hosszútávú kapcsolatban?

Nekem ez az első hosszú távú kapcsolatom, előtte csak 2 rövidebb volt, de mióta megismertem őt,azt gondolom, hogy csak ő kell nekem és vele akarok élni és közös jövőt.

Ő is igy van(azt mondja)

Szóval eleinte úgy indult minden, mint minden rózsaszin ködös kapcsolatban, szerelmes leveleket irogatott, virággal lepett meg, egy rossz szó se felém, ez tartott kb másfél évig és azthittem ez már igy lesz akkor mindig.

Aztán szép lassan kezdett alább hagyni a dolog.

Nem beszélhetek hirtelen változásról, mert csak igy szép lassan maradt le 1-1 dolog és igy lassacskán veszem észre a változást.

Már nem mond olyan szépeket, mint régebb, mikor az volt minden vágya,hogy velem éljen és családunk legyen(ezt többször hangoztatta) és mindig bizonygatta, hogy én vagyok a legeslegjobb dolog, mennyire imád stb. Mára annyi maradt, hogy "szeretlek és hiányzol"(3-4 nap van elmenve és dolgozik) Nekem meg hiányzik az, hogy szóban is halljam az érzéseit, vágyait.

Mostmár inkább azokat mondja,hogy milyen autót szeretne majd, milyen laptopot, motrot(ezt sokszor) és mikor érzékeny pillanatomban voltam rá is kérdeztem, hogy akkor erre vágyik már, nem is azokra, amiket régebb mondott? És, hogy félek, hogy azok a dolgok előrébb lesznek az életében mint én, mi. És ilyenkor azt mondja hülye vagyok(nem komolyan) mert hogy mondhatok ilyet, és hogy az a vágya, hogy családunk legyen csak ezt már elmondta régebb is.

Régebb ha pl nála is voltunk és mondjuk nem ültünk egy helyen, akkor mindig mondta menjek már oda mellé és magához húzott, babusgatott. Ez is kicsit ritkább lett.

Ami rosszul esett és épp nemrég történt, hogy akadt pár problémája az autóval, ami eléggé felbosszantotta, levittük az egyik autószerelő barátjához, én meg az autóban maradtam. Aztán láttam, hogy a feleségével meg nővérével elbeszélget valamit, röhögcsél, majd mikor elmentünk az autóban egész végig hozzám se szólt és fapofával ült. Kérdeztem mi baja, azt mondja ideges, mert nem tudja mi baja a kocsinak és hogy fogja kifizetni. Ezt meg is értem, és mondtam, hogy szivesen adok kölcsön is pénzt, mert segiteni akarom. De tökre rosszul esett, hogy azokkal a nőkkel tudott szépen dumálgatni, engem meg szinte le se sz*rt egész végig, még ingerülten válaszolt. Többször volt már hasonló és ilyenkor olyan érzésem van,mintha én idegesiteném, vagy nem értem miért nincs hozzám kedve, mással meg jól elvan. Vagy csak annyi, hogy előttem kimutatja a valódi érzéseit, és nekik meg jó arcot mutat?

Már teljesen erre vagyok beállva, hogy biztosan nem szeret már úgy, ezen agyalok és ha van valami ilyen apró jel, akkor rögtön összekapcsolom és azt gondolom, ez is biztos azért van, mert már nem számitok neki. (Hazajöttünk egy hosszú nap után, ledőltünk az ágyra és ő elővette a Fb-t egy 10 percig, holott régebb alig várta, hogy összebújjunk és egymással foglalkozzunk. Ebből is azt szürtem le, hogy már inkább előbb azt a szart nézegeti)

Az a baj, már annyira e körül forognak a gondolataim, hogy ha olyat is tesz amiből kimutatja, hogy szeret(megölel, mondja mennyire szeret, megpuszil) akkor már a sirás kerülget és arra gondolok biztos csak azért teszi, hogy ne mondjam többet, hogy nem érzem a szeretetét.

Szerintetek ebből van okom ezt gondolni? Vagy simán csak beképzelem? És ezek a megváltozott dolgok normálisak egy hosszú kapcsolatban? A legjobban az zavar, hogy már az ilyen materiális vágyairól beszél és nem arról, hogy család és gyerekek és együtt élés, mint régen. Vagy attól még lehet ez a célja, csak nem mondja már?

21N 26F