Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ennek így nincs értelme, igaz?
Barátommal 1 éve vagyunk együtt. Én most érettségizem, őt az egyetem terheli le teljesen. Ezek miatt ritkán is tudunk találkozni. Főleg neki sok az egyetemi dolga (leadások), de az utóbbi 1 hónapban én is teljesen elszigetelődfem tőle. Igazából minden mástól is (hobbi, barátok stb). Teljesen csak a tanulásra koncentráltam... A barátom is. A napi beszélgetéseink is kb csak addól szóltak, hogy ki hogy halad a saját melójával. Most hogy kicsit fellélegezhettem, mert túl vagyok az írásbelik javán, elkezdtem neki viszonylag sokat írni, meséltem, prőbáltam vele beszélgetest kezdeményezni, érdeklődni, hogy fejtse ki hogy pontosan milyen munkákat kell leadnia, de teljesen úgy éreztem, mintha egy vad idegennel beszélnék. A barátom tóbbször le is szólt pl. "Bocs, de nem akarom az elejétől újra kifejteni az egészet, már elmondfam neked hogy kin dolgozom". Igen, címszavakban mesélt róla, de pont azért érdeklődtem, mert érdekelt mélyebben is a projekt tartalma. Szóval nagyon pocsék a hangulat köztünk, mintha két idegen beszélgetne. Ráadásul az se nagyon érdekelte, hogy emelt érettségiket tettem és a felvételi is necces.. Folyton csak panaszkodott, hogy ő mennyire kimerült, meg elege van a suliból meg nem jön ki a megoldás a feladatoknál stb. De egyáltalán nem éreztem, hogy lelki támaszom lenne vagy bíztatna. Persze, neki elég a saját baja.. De szerintem ez így nincs rendjén. A sulik miatt teljesen eltávolodtunk egymástól és űgy érzem, helyrehozhatatlan a dolog. Ingerlékeny velem, mindenért leszól és negatívan ítél meg. Ha valami nem tetszik neki, durcás lesz.
Már kezdem elengedni ezt a kapcsolatot... Nem érzem azt se, hogy ő ragaszkodna hozzá és jelenleg már azt se, hogy én... Nem tudom, most mi van. Olyan poshadt állóvíz.
Szerintetek sincs már ennek több értelme?
Szerintem ha szeretnénk valakit, akkor támogatnánk, beszélgetnénk vele. De az is lehet, hogy tényleg nincs ideje semmire. Ha tényleg sok a problémája, akkor előfordulhat, hogy csak húzod vele.
Nem normális amit veled csinál, de azért várhatnál még mielőtt elhamarkodott döntést hozol.
Próbálj elmenni hozzá, leültetni, hogy még is mit és hogyan tervez veled, mert te úgy érzed, elhidegült tőled, csúnyán viselkedik veled; mondja meg neked, ha már nem érdekli a kapcsolatotok, akkor ne húzzátok egymás idejét feleslegesen.
Mondjuk őszintén szólva nem tudom... szerintem ha két ember elhidegül egymástól, akkor nem valószínű, hogy abból jó kisül még..
Annyira rövid az élet, és az ilyen iskolás dolgokat annyira felesleges olyan komolyan venni. Nem ezen múlik az élet.
Azok a tapasztalatok semmit nem érnek a való életben, amit az ember az iskolában végig szenved.
Annyira felesleges a veszekedés.
Szereted őt, hogy vele akarj maradni? Vagy igazából már annyira se érdekel? Csak azért ne maradj vele, mert az eleje jó volt. Minden jónak van egy vége..
Mindenesetre azt NE csináld, hogy úgy mész el hozzá majd, hogy "én most szakítani fogok" és ő ott tudja meg.
Ha éretten akarsz viselkedni, akkor jelezd neki, hogy te jelenleg nem érzed teljesen jól magadat a kapcsolatban.
Jelezd az okait.
Jelezd, hogy milyen megoldás(oka)t tudsz ajánlani.
Illetve, hogy nyitott vagy egyéb ötletekre, és hogy érdekel az is, hogy ő mit gondol, mit érez, stb.
Ezt hívják kommunikációnak és őszinteségnek.
De ne instant szakítással menj oda.
Sztem az a korrekt, ha az ember legalább egy hónappal előtte már tudja, hogy a barátnője/barátja azon agyal, hogy amúgy szakítana. Ha el se mondja a másik, hogy mi baja, akkor nehéz rájönni.
Sajnos az emberek nem várhatják el a másiktól, hogy tudják, hogy mi baja anélkül, hogy elmondanák nekik.
Néma gyereknek anyja se érti a szavát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!