Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hamar meggondoltam magam, mit tegyek?
Egy fiúval ismertük már egymást egy ideje. Két és fél hete összejöttünk.
Jól elhülyültünk és úgy néz ki, hogy idealizáltuk egymást magunkban.
Én rettentő nehéz élethelyzetben vagyok. Fáradt, leterhelt vagyok.
Ez a fiú nem a lelkitársam. Kinézetre se az igazi, ami a belsőt illeti pedig idealizáltam.
Most idegileg és energia tekintetében sem állok készen a sok együtt töltött időre, a hol itt, hol ott alvásra, az egymással töltött teljes napokra.
Tehát mégse ő az igazi és egy ilyenre nem állok készen most.
Ráadásul csak mikor összejöttünk tudatosult bennem, hogy az előző rossz párkapcsolatomból beidegződések, félelmek maradtak bennem. Nem is sejtettem ezt, amolyan lappangó kis dolgok.
Ráadásul tele vagyok heppekkel. Fura ember vagyok. Totál azt veszem észre, hogy az emberek szemében ufó vagyok, de az én szememben pedig az összes többi ember ufó! A nehéz időszakom után ezzel is szeretnék kezdeni valami, pszichológus vagy hasonló...
Csakhogy ezt az embert idealizáltam, ezért mentem bele.
Már bánom, de nem akarom összetörni a szívét.
Két és fél hét alatt kiismerted?
Látod, hogy nem alkalmas?
Nem is tetszik?
Akkor mondd meg neki, és kész. Igen, szenvedni fog egy hétig is akár.
De ha csak félsz, hogy a furcsaságodat nem fogja viselni, ha az előző kapcsolatot még nem teljesen heverted ki, akkor vágj bele, add meg az esélyt mindkettőtöknek. Mit veszíthettek? Ha igaz, amitől tartasz, hogy a heppjeidet nem fogja tűrni, akkor csak vele teszel jót, mert fájdalommentes lesz neki a búcsú. Ha meg bírja, akkor nyertél egy társat. Nincs annyi időd? Ne viccelj, olvass itt el egy pár kérdést: rengetegen élnek távkapcsolatban, a legsűrűbb, hogy egyszer találkoznak egy héten.
A külső leggyakrabban megszokás kérdése. Ha nem taszít, hamarosan vonzani fog...
Ne várd tőlem, hogy helyeseljem, hogy szakíts ezzel a sráccal. Két és fél hét nem elég.
Vagy ismerd be saját magadnak, hogy neked nem megy.
Nem megy. Nem lelki társ, totál más.
A heppjeimet szorozd meg hattal.
Szerintem a legtöbb ember azt mondaná, próbálkozzak még. Lehet másnak én is ezt mondanám.
De!! Ettől csak rosszabbul leszek fizikailag és lelkileg is, DE A VÉLEMÉNYEM NEM FOG VÁLTOZNI!
Jól van ne ordíts, hallom.
Akkor meg könnyesen búcsúzz el tőle.
Őszintén a helyedben még hanyagolnám az együtt alvást és csak találkozgatnék beszélgetnék vele, az első hónapban nagyon nem gáz.
Viszont ha nem vagy túl a régi kapcsolatodon: ez alatt nem azt értem, hogy néha eszedbe jut, hanem hogy nem tudod őket külön személyként kezelni. Nem tudod a kapcsolatodat nem az előző folytatásának vagy következményeként megélni akkor szakíts. Két és fél év után nem fog senkit sem romba dönteni.
Heppekről: mindenkinek vannak, ha a tieid nagyobbak, akkor majd találsz olyat aki ezeket szeretni tudja, vagy akiért egyet-kettőt te el tudsz hagyni. Persze amik neked nem tetszenek azokon változtass, de aki szeret az ezekkel együtt is szeretni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!