Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan kezeljem a következő problémákat?
24 éves vagyok, a párom 38 éves. 1,5 éve vagyunk együtt. November végén megszületik a kisbabánk. Nagyon várjuk...:-) Közben házat építünk, ami nem fog elkészülni a baba érkezéséig. Ezért albérletbe szülük, ami nem lenne gond, csakhogy azt el kell hagynunk dec. 15-ig. 2 hetes lesz a babánk, és költözhetek vele a félig kész lakásba, ahol ki tudja mi vár rám.
A párom nagyon türelmes, segítőkész, azt mondja ne aggódjak. Közben meg azt veszem észre rajta, mintha nyűg lenne az építkezés neki. Ő építi a lakásunkat. Nagyon fáradt, látom rajta. Teljesen megértem, ezért megpróbálom őt nem terhelni a babával kapcsolatos esetleges "problémákkal".
Valamelyik nap viszont megjegyezte, hogy semmit nem mondok el neki. Pl.: hogy vettem babahordozót.
Bennem van a félelem, ami szerintem természetes.
Párom azt mondta tegnap is, hogy nincs semmi baj köztünk, minden rendben. Kicsit pityeregtem, ő azt mondta, túl aggódom és túl kombinálom a dolgokat. Lehet igaza van, de ott van a női megérzés, az ösztön....mintha belefáradt volna a kapcsolatba a párom.
Mit tegyek. Türelmem kezd elfogyni. Pedig sokszor robbanni tudnék.
Nagyon nehéz így. De mind emelett nagyon boldog vagyok. Mert úgy érzem révbe értem.
Szüleim is rengeteget segítenek.
Lehet, hogy a hormonok játszanak velem?
Valaki térítsen észhez.:-)
Köszönöm.
Köszönöm nektek. Most már másképpp látom a dolgot. 20 perce is idejött hozzám a párom, és olyan édes volt....:-)
Csak ha egyedül vagyok, egyből kombinálok, meg jár az agyam....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!