Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan maradjak nyitott panaszkodás nélkül?
Nagyon jó a kapcsolatunk, ami nagyrészt a pàrom érdeme, mert az elején nagyon türelmes volt velem és megtanított arra, hogy mindent elmondhatok neki, a nyitott és őszinte kommunikációtól lesz jó egy kapcsolat. Ez nekem eleinte nehzen ment, de mára már annyira belejöttem, hogy úgy érzem, túlzásba is viszem. Néha olyan érzésem van, hogy másból sem állok ki, csak panaszkodásból meg nyafogásból, de ha meg nem mondom el, hogy mi bánt és mitől érzem rosszul magam, akkor félelem tölt el, amiért titkolózom, bezárkózom és félek, hogy eltávolodom tőle és nem lesz már olyan jó a kapcsolatunk. De azt is érzem, hogy a folytonos rosszkedvemtől, szorongásaimtól, félelmeimtől már a párom is kezd türelmetlen lenni, amit megértek, hiszen nagyon rossz engem hallgatni.
Nem tudom hogyan vehetnék vissza úgy, hogy közben ne távolodjak el tőle?
Neked se sok személyiség, vagy egyéniség jutott ahogy látom.
"Asse tudom kivagyok vagy mi csináljak"
Én nem bírnám ezt elviselni az biztos.
Most ha csak pszichológiai oldalról nézem (és ez csak tipp mivel nem ismerlek) - kivetíted a dolgokat.
"Jaj a rossz csúnya világ, most is ez meg ez történt, már nem bírom...."
Mindenkinek vannak ilyen időszakai, de magadba kell nézned, naygon, nagyon mélyen (azért okoskodok mert én is ezt tettem).
Példa - tegnap bal lábbal keltem, 4 emeletet vissza kellett rohannom a lakásba a cuccaimért, majdnem elkéstem a munkahelyről, sok volt a hülye....
Mégis mikor párommal ebédeltünk és megkérdezte, nem kezdtem rá hogy rossz, szar a világ, hanem azt mondtam:
- Jobban kell figyelnem reggel arra amit csinálok, ma is fenn hagytam dolgokat és tökre haragudtam magamra és morcos voltam, meg úgy érzem, a konferenciának semmi értelme nincs szóval máskor megmondom a kollegáknak normálisan hogy szerintem nekem ott nincs keresnivalóm; úgy érzem sok a teher rajtam, meg kell kérni a főnököm hogy beszélgessünk erről és rendezzük el.
Itt is "panaszkodik" az ember, de - hangnemtől is függően - teljesen más beszélgetés mint a "mindenki hülye, a francba is az egész világgal".
Ugyanakkor ilyen pillanataim is vannak, de nem tartanak 5 percnél tovább :)
Az hogy lehet, hogy neked csupa rossz dolog van az életedben?
Én öreg vagyok, beteg meg szegény - és tök boldog, ezer okból!
Hát nem tudom. Meghalt a testvérem 3 éve, aztán nem sokkal utána az anyukám is és minden nap hiányzik. Egy betegség miatt folyamatosan fáj a lábam.
A suli mellett dolgozom, de ez nem megy nagyon könnyen, emiatt is elkeseredek olykor.
A nevelőapámmal élek, aki anyukám halála óta alkoholista lett és minden nap részeg és néha nagyon kedves néha meg üvöltözik és agresszív. A fizetésem csak a sulira elég, ezért ha ő rosszkedvű és nem vesz ételt, akkor nem nagyon tudok enni és olyankor is rosszul érzem magam, persze ez csak 1-2napig tart, szóval nem kellene kiakadni rajta, csak mégis rosszul esik.
Albérletre nem lenne pénzem, de amúgy sem hagyhatnám itt a nevelőapámat, mert beteges és nem tud magára vigyázni, pl mosni, mosogatni, takarítani, főzni.
A többi tesóm messze él, alig találkozunk, a legjobb barátaim is külföldre költöztek és kicsit magányos vagyok.
Szóval ezek miatt..
Úgy érzem, csak a párom az egyetlen jó az egész életemben és ezért félek, hogy elüldözöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!