Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van olyan ferfi, aki elfogadja, ha egy no siros? (Nem hiszti, es nem is nyilvanossag elott tortenik)
26 eves no vagyok, es vannak dolgok, amikre nagyon erzekenyen reagalok. Ilyen dolgok foleg azoktol az emberektol szarmaznak, akiket szeretek (akar baratilag is). A legkisebb velt serelem miatt elsirom magam. Az ismerkedest jelentosen megneheziti, mert a sirast a ferfiak a ragaszkodassal kapcsoljak ossze, es inkabb kihatralnak. Csak olyannal tudok kapcsolatot letesiteni, aki hidegen hagy, hiszen ott eletvidam vagyok. Mindemellett a kulsom kifejezetten elonyos, es elsore a legtobb embernek tetszem, de belulrol... borzalom.
Ferfiak, van itt olyan ebben a korosztalyban, akinek a baratnoje sokat sir, vagy erzekenyebb?
Nem szeretnek itt ismerkedni, de ha van lany/no hasonlo helyzetben, attol szivesen fogadok levelet.
Nem nagyon. Én is ilyen vagyok, túlérzelmes. De akkor is, ha egyedül vagyok.
Manipulációnak veszik az őszinte könnyeket. Jobb egyedül.
Én elfogadnám, átérzem amit leírsz, én is könnyen el tudnám magam sírni elég sok helyzetben, de általában visszafogom magam. Én igazából örülnék neki ha egy érzékeny lány lehetne majd a barátnőm.
24F
Elfogadnám, de borzasztó lenne, mert együtt sírnánk...
Nekem a himnusztól is könnybe lábad a szemem.
"A legkisebb vélt sérelem miatt elsírom magam."
És nem szeretnél ezen változtatni?
De persze, hogy szeretnek! Ez kb. 6 eve van igy, elotte soha semmilyen erzelmem nem volt. (Csaladi halaleseteken sem tudtam sirni vagy nyiltan szomorkodni-persze sokat jart a fejemben).
Ha nem direktben tortenik a megbantas, akkor sirok egyedul itthon, hogy a masik ebbol ne erezzen semmit. Viszont egy parkapcsolatban eleg nehez elrejteni.:/
Es nem ugy vagyok erzekeny, hogy filmeken sirok, vagy zenen, hanem inkabb olyankor, ha valaki nem torodik velem, ugy erzem, hogy nem vagyok neki eleg fontos, vagy kihasznal (es tenyleg beleertve a szuloktol a baratokig mindenkit).
Én is eléggé érzékeny vagyok, depresszív időszakaim is vannak. Kb úgy kell elképzelni,hogy vannak napok amikor vigasztalhatatlanul rossz kedvem van (máskor meg vidám és pozitív vagyok), nagyrészt ok nélkül. Ha ilyenkor valami bántó ér akkor még sírok is.
Barátom nem tudja igazán kezelni, ilyenkor inkább jól esik,ha magamban lehetek. Nehezen de elfogadja,hogy ilyen vagyok.
Én emiatt gyereket se szeretnék, egy gyerek se érdemli,hogy ilyen "labilis" anyja legyen. :(
27N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!