Összevesztünk megfogalmazáson. Most tényleg mekkorát hibáztam?

21es. Nem, nem pontoztam le senkit, se fel.

Egy privát telefon beszélgetés a téma, aminek a feleségem a fültanuja volt. Nem gondolom, hogy ebből vérremenő dolgot kellene csinálnia. Haragudjon, sértődjön meg, magyarázza el. De igen, már másodszor jártam így, tehát hibáztam. De mégis mekkora hiba ez? Egy embernek vannak értékei, előnyei. Meg hátrányairól, rossz tulajdonságai. Na most én nem hencegésből írtam, hogy mennyi mindent megkap tőlem. Na mindegy, nekem nem feltétlen itt kell megoldanom életem problémáit.

24es. Igazad van. De vannak az embernek rossz szokásai, ez nem szeretem vagy nem szeretem kérdése. Ezeket azért elkell fogadni. Kérdés az mit kapsz egy kapcsolattól, és mit adsz fel, mit fogadsz el? Én azt gondolom, nem a 3. világháborút robbantottam ki. Nem mozsdatom magam, a fene megette ha a hibáimmal nem tud a párom együtt élni, míg én elfogadom az ő hibáit.

Múltkor három napig nem szólt hozzám, mert a lányomon láttam, hogy szomorú. Kérdeztem mi a baj, azt mondta szeret és hiányzom neki. Itt jött be a szobába a párom, kérdezte mi a baj? Tudva tudtam, fegyelmeznem kell magam, nem mindegy mit mondok. Azzal kezdtem, hogy semmi. Folytatni akartam, de védeni akartam a lányom magán szféráját is. Kifutottam az időből, úgytűnt nem akarom beavatni. Ránkvágta az ajtót. Azonnal utána mentem, elkezdtem csendben elmondani, mi is történt... nem fogadta el, azt mondta kirekesztjük. Borzalmas napok jöttek. Végül én kellett, hogy hunyászkodjak. Megtettem. Nem jó ez így. Nagyon nem, ha csak nekem vannak "hibáim" egy kapcsolatban. Nyílván nem várom, hogy mindenki megértsen. Ugyan akkor meddig lehet így egy kapcsolatban lenni? Oké, megyek és bocsánatot kérek meg minden. De mikor lesz az megint, hogy mondok valami szamárságot, és napokra büntibe kerülök?

26. Hát dehogyis nincs. Mindenhová vele megyek, moziba hívom. Most néztük az állampolgár c. filmet. A lányom szereti, nagyon sokszor ölelő, mindig kérdi hogy a párom mit csinál, stb. De tíz éves csak, kicsi még.

Legyen velem a baj, vállalom, tisztában vagyok vele, hogy vannak hibáim, de valósidőben nem könnyű úgy fogalmazni, hogy ne lehessen belekötni. Mindegy, tudom ha szeretném többes számban fogalmaznék.

De kérlek. Dedikált borunk van. Ostoros merlot a kedvencünk. De ha szóba is hozom, hogy szerintem ez nem akkora baj, hogy egyes számban fogalmazok a hatás azonnali. Nincs kompromisszum. Nincs az, hogy bármivel is tudjam ellensúlyozni ezt a hibámat. Persze makacs is vagyok tudom. De hidd el én rengeteg elvemet feladtam ő érte. De ez már egy erősen másik topik.

Mindig az volt, hogy engedtem, de újabb dolgok jöttek. Megoldottam, aztán megint új. Volt amikor viccből azt mondtam, kellene egy családi ügyvéd akivel megvitatom mit is mondhatok.

De tudod mit? Voltam szakembernél is, kerestem a megoldást, mert mondom tudom vannak hibáim. Egy darabig nagyon jól lavítoztam, egy darabig. Aztán persze hibáztam, borult a liszt, vissza estem a nullára. Rengeteg idő, energia ment a levesbe, mert képtelen vagyok megfelelni az elvárásoknak. Hát ez van.