Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha mindig csak férfiak barátkoztak velem, mondjak le az emberi kapcsolatokról a páromért?
Nem tudok barátokat szerezni, sosem tudtam, de a magányt sem bírtam elfogadni.
Az ismerősi köröm, akikkel tudok beszélgetni, néha programot csinálni, általában exek vagy reménykedő férfiak, s én ezzel tisztában vagyok - de amíg ez nem lehetetleníti el, el szoktam fogadni a "barátságot".
Párom szerint ezzel azt közvetítem, hogy kapható vagyok, felkínálkozom, ráadásul kockázatos, mert nem ismerhetem eléggé a másikat, és megtiltotta az ilyen jellegű kapcsolatfenntartást.
De... nem tudok rendes, női barátságokat kialakítani, és borzasztóan magányos vagyok, hogy nincs kihez szólnom, egyedül megyek túrázni, stb., főleg, hogy a vőlegényem messze él, még nem tudtunk összeköltözni.
Szerintetek van értelme megpróbálni mégis elfogadtatni, hogy az ellenkező nemből szerzek társaságot, vagy jogosan ítél el és ítél magányra?
Ami engem illet, 30 év alatt nem tudtam változtatni a szociofóbiámon, a szorongásomon, és a többi nő nem is adott esélyt soha, hogy megismerjen, ez már az első pár percben el szokott dőlni, mindig kirekesztett vagyok, nem hiszem, hogy ezután tudnék szerezni női barátot...
válasza:Nem normalis a parod. Semmi gond nincs az ellenkezo nemu baratokkal, te nem akarsz toluk semmit, ha ok akarnak az az o bajuk, nyilvan megeroszakolni nem fognak, legalabbis jo esetben ismered oket annyira, hogy milyenek :D
A baratkozasnak koze nincs a felkinalkozashoz, lol.
válasza:Én is hasonló vagyok mint te, a férfiak sokkal inkább szeretnének velem "barátkozni" amivel nem is lenne problémám de mindig kiderül, hogy ők többet akarnak tőlem mint szimpla barátság.
Viszont szerintem a párodnak ebben igaza van, nem kellene olyan férfiakkal találkozgatnod akikről egyértelműen tudod, hogy bejössz nekik és nem haverilag közelednek feléd.
Én ebben a helyzetben csak azt tudom tanácsolni, hogy olyan pasikkal barátkozz akik tényleg nem akarnak tőled semmit, az elején tisztázni lehet ezt és amint kiderül a vonzalom a másik fél részéről azonnal megszakítani a kapcsolatot.
válasza: válasza:Igazából ezzel csak az a gond, hogy a későbbi élethelyzetekben nagyon jól jönnek a női barátnők... Pl. egy pasival sem fogsz tudni szoptatásról és pelenkázásról beszélgetni, nem tudtok együtt menni játszóterezni, stb. Márpedig a szülés utáni időszakban nagyon be lehet zárkózni, el lehet magányosodni és ilyenkor nagyon jól jönnek a hasonló élethelyzetben lévő nőtársak.
A másik, hogy ezzel a társasági életetek is jelentősen korlátozva van... nem tudom, a párodnak mennyire van igénye, de mifelénk az a szokás, hogy a családos emberek összejárnak, közös programjaink vannak, akár még közös nyaralások is... és ezekben a társaságokban ugye vannak nők is. Egyszer eljött velünk egy olyan nő is, aki szintén csak férfiakkal tudott barátkozni, és ő volt az egyetlen, aki kirekesztve érezte magát... mert ugye mindenki a párjával volt, a férfiak sem rajongták körül (a feleségük le is szedte volna a fejüket), a nők felé meg nem nyitott, szóval végigduzzogta az egy hetes nyaralást.
Én a helyedben azért erőltetném picit a nőkkel való barátkozást...
válasza: válasza:#4
Én se találkoztam még soha olyan nővel, akivel úgy igazán kijöttünk volna, mégis tök jól elvagyok az ilyen baráti körös nyaralásokon, hasonlókon. Még váltok is pár szót a többi csajjal :D Azért az, hogy valakinek nincsenek nő barátai, nem mindig úgy kell elképzelni, hogy ha 5 méternél közelebb megy hozzá egy nőnemű létforma, akkor előkapja a keresztet meg a fokhagymát :D
Kérdező:
"megtiltotta".... hogy mi van? És még nem dobtad ki??
válasza:Köszönöm mindenkinek a választ!
Hát, ha elgondolkodom ezen őszintén, sajnos arra a kínos következtetésre jutok, hogy azért vannak ezek a férfi haverok, mert többet akarnak, vagy többet akartak valaha, és emiatt kaptam esélyt tőlük arra, hogy megismerjenek. Innen nézve valóban problémás lehet ez a része az életemnek, és bele vannak kódolva a konfliktusok.
Nekem nem kell, hogy körberajongjanak, csak az, hogy elfogadjanak, hogy nyissanak felém. A nőknek nincs "miben reménykedni", úgyhogy azelőtt kihátrálnak, mielőtt megtudnák, ki vagyok, milyen vagyok valójában, nem fűződik hozzá érdekük, hogy már az elején kitartsanak (az ismerkedésben). Nem tudom magam eladni, nem tudok csevegni, és a gátlásaim meg az érdeklődésem folytán nagyon nehéz egy kis figyelemért küzdeni, hogy hé, én is létezem... Sosem tanultam meg, hogyan kell egy ilyen kapcsolatot elkezdeni, felépíteni...
válasza:Neked tetszene ha a párod összejárna az exeivel? Vagy esetleg nőkkel barátkozna?
Ezek a pasik se "barátkoznak" veled (tehát nem csak a nők vannak veled így)! Ez elég gáz. Szedd össze magad.
Én még sérülten (kommunikációs nehézségek) ellenére is tudok nőkkel barátkozni, te pedig egy "ép" ember vagy.
Én elfogadom a női társaságát, teljesen megbízom benne. Elméletileg az ő részéről sem azzal van gond, hogy bennem nem bízna - csak a többi férfiban nem... Viszont neki a maga neméből van baráti köre, úgyhogy ritkán van csak nőneműekkel.
Hogy ép vagyok - bizonyos szempontból az, de sok értelmezése van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!