Mit tegyek a barátnőm 2 hónap után se akar szexet, sőt teljesen minimalizálná a testiséget?

Először azt puhatold ki, miért "zűrös lelkileg". Annak oka van, ha a valaki ennyire elzárkózik a szextől és ilyen gátlásai vannak.

Többnyire valamilyen olyan trauma, ami a szexszel kapcsolatos, pl. valaki zaklatta, erőszakoskodott vele.

Vagy az önértékelése lett elrombolva, pl. suliban évekig szekálták és cikizték egy külső tulajdonság miatt.

Azzal máris teljesen rossz úton haladsz, ha tudod, hogy ő nem élvezi amit csinál, csak a kedvedért megy bele.

Tovább rombolsz mindent, kényszernek fogja érezni a szexet, és azt tapasztaltja meg, hogy lényegtelen, hogy ő mit élvez vagy mit akar, neki alá kell rendelnie magát a férfi akaratának, ha nem akarja hogy megvonják tőle a szeretet is.

Na, hát ennek kell csinálni az ellenkezőjét!

Kezdeményezel, babusgatod, és ha érzed, hogy befeszült, akkor rákérdezel, hogy "szeretnéd, hogy abbahagyjam?" Ha azt mondja, hogy igen, akkor csak átkarolod, puszilgatod, és tartod, meg mindenféle marhaságot sugdosol a fülébe, hogy mije szép, meg mit szeretsz rajta.

Legközelebb tudja, hogy ő nem csak eszköz, neked az a fontos, hogy neki is jó legyen, és már sokkal lazább lesz.

Beszélj vele arról, hogy neked fontos, hogy ő is élvezze, amit csináltok. Mondja, hogy mi jó, mi nem jó. Ezt lehet gyakorolni pl. a lábmasszázs vagy hátmasszázs alatt is, akkor nem olyan gáz mondani, hogy "erősebben, feljebb, lejjebb".

A technikáddal is lehet gond, ha sose jut el az orgazmusig, elvégre nem olyan egyszerű ám az, mint ahogy egyesek elképzelik. De nem mer szólni: egyrészt megtanulta, hogy neki annyi a dolga, hogy hagyja magát neked, másrészt nem érdekes, hogy élvezi-e, te a saját örömödre használod.

Pont azért nem nyit feléd, mert megtanulta, hogy ha nem dobja el magát, akkor úgyis mindenki elhagyja, és mindenkinek az számít, hogy a saját élvezetét megtalálja, az övé senkinek nem fontos. Csak addig kedves hozzá minden fiú, amíg reméli, hogy hamar szex lesz belőle.

Az se újdonság, hogy az első alkalom a lányoknak fáj. Változó, hogy kinek mennyire. De elég komoly félelem lehet benne emiatt is, és rengeteg bizalom kell, hogy hagyd hogy valaki fájdalmat okozzon. Te hagynád neki, hogy felszakítsa a fitymád egy darabon? Ugye, hogy nem.

De cserébe akkor miért várod, hogy ő elviselje, hogy te kb. hasonló fájdalmat okozz neki?

Neked is első kapcsolat, ő is szűz: ez egy nagyon hosszú utazás lesz, és sok türelem kell hozzá. Ha csak nagyon dugni akarsz, akkor tényleg hagyd ott, és keress mást. Már megszokta, nem te leszel az első, aki ezért eldobja.

Ha pedig szereted, akkor érdekeljen már egy kicsit jobban, hogy neki is élvezet legyen a szex, ne csak hagyja magát, amíg te kiéled rajta a vágyaid! Azt meg végképp ne várd, hogy még élvezze is!

Hát én csak nézek...

Adott egy szűz lány, aki ha nem fekszik le az első pasival egy hónapon belül, akkor mindenki otthagyja. Csodás világban élünk.

Aztán meg itt pattognak a pasik, hogy minden nő kur.va. Na, vajon miért?? Mert még egy szűz csajtól is csak szexet akartok, ha élvezi, ha nem. Tök mindegy, úgy is tele lehet verni, ha neki fáj, nem igaz? A lényeg, hogy ti élvezzétek.

Nekem ettől a gyomrom forog.

Kérdező: ha te is így gondolod, hogy neked annyira hiányzik a szex (noha még te se próbáltad), akkor szakíts vele, és menj valami prostihoz. Egyszerűen nem érdemled meg, hogy egy lány neked adja a szüzességét.

Nőként írom: igen, sok nőnek van ilyen-olyan szexuális zavara, problémája, félelme. A gond viszont az, hogy ha valakiben a szándék sincs meg arra, hogy feldolgozza ezeket a problémákat, hanem makacsul elzárkózik, akkor azon nem lehet segíteni. Ha nem hajlandó beszélni a problémákról, nem próbál meg ellazulni, akkor ez veszett fejsze nyele. A jó szex igenis fontos egy kapcsolatban - a nőknek is! Ő viszont elzárkózik ennek a megélésétől és téged is elzár tőle.

Próbálj meg a lehető legnagyobb nyitottsággal beszélgetni vele, hogy mi a problémája a szexszel. De ha nem jutsz vele dűlőre, akkor valószínűleg hiába vársz, nem fog megoldódni a helyzet.

Az a baj, hogy melletted kényszerként éli meg a dolgot.

Nem rosszindulatból mondom - valószínűleg nincs veled semmi baj -, de nem hinném, hogy hosszú életű lesz a kapcsolat, mert egyszerűen nem illetek össze.

Anno a legelső kapcsolatomban én is hasonló voltam, borzasztóan féltem minden testiségtől, már-már a prűdség határáig, korban is hasonlóan a te barátnődhöz. Igaz, az én pasim tapasztalt volt, de ettől csak még rosszabb lett a dolog. Ő úgy gondolta, meg kell "tanulnom" élvezni a szexet, hiszen csak a gátlásaim miatt rossz a dolog. Néhány hónap alatt eljutottunk odáig, hogy konkrétan nem mondhattam neki nemet, ha mégis megtettem, rögtön jött a dühöngés és az érzelmi zsarolás, miszerint tett-ő velem bármi rosszat?! csinált olyat, ami nekem rossz volt?! akkor meg mi a bajom?! Voltam én prűdnek és minden egyébnek is titulálva, sőt, azt is kitalálta, hogy engem biztos erőszakolt apám, mert semmi másért nem lehetek gátlásos... Borzasztóan lerombolt érzelmileg és minden téren, és utána azt éreztem, nekem nem kell a pasi, mert csak teher. Konkrétan azt éreztem, hogy baj van velem, mert nem kell a szex, akkor se, ha amúgy jó volt. Azt vártam, hogy élvezzen már el, és kész.

A mostani párommal viszont minden tökéletes - az ágyban is. Pusztán azért, mert más személyiség, mint az ex volt, és sokkal-sokkal türelmesebb, illetve nem irányít, hanem vezet afelé, ami mindkettőnknek jó. És mostanra már én is élvezem a dolgot.

(Ettől függetlenül az exem sem rossz ember - és még azt se mondhatom, hogy ne lett volna figyelmes az ágyban -, de egy gátlásos szűzlánnyal egyszerűen nem tudott mit kezdeni. Van ilyen, nem szégyen, csak akkor nem kell erőltetni, mert az mindkét félnek romboló hatású.)

Szóval saját példám alapján azt mondom, ahhoz, hogy működjön a dolog, teljes attitűd-váltásra lenne szükség a részedről, ez azonban nagyon nehéz vállalkozás, és őszintén, nem is várható el. Marad a sok-sok türelem, és még annál is több, és vagy bírod, vagy nem.