Nem tudom elviselni.55 éves fiú sír az anyjáért?

Az érzései normálisak, de az hogy hanyagolja a munkáját az már nagy gáz. És ha ne adj' Isten téged is elveszít mi lesz vele? Valahogy össze kéne szegényt kaparni. Szerintem a szívből jövő, más szájából amúgy közhelyként ható mondatok sokat tudnak segíteni: számíthatsz rám, szükségem van rád, ilyesmik.

Cáfolj rá arra, hogy "gyerek" vagy. Beszéltesd őt. Az első válaszod alapján szerintem jó kezekben van nálad, mert más rögtön elkezdene hadakozni a válaszolókkal, hogy "de akkor is miért csinálja ezt velem?", "ez akkor sem normális" stb, de te segíteni szeretnél neki.

"vajon hova kerülhet az a sok ember, aki meghalt, mindig kérdezi" Erre mit tudsz neki válaszolni? Ő miben hisz?

Én idősebb vagyok, mint az az ember, nekem is meghalt az anyám, néha én is elsírom magam, hiányzik, felfoghatatlan.

Attól azért még élek, azóta is lett két kisgyerekem, életmben nem dolgoztam ennyit, és nem arra hajtok, hogy a párom dolgozzon többet, és tartson el.