Jogosan várom a bocsánatkérést vagy nem?

Nyaralást tervezünk a párommal, és tegnap megbeszéltük, hogy este nézünk ajánlatokat, hogy mikor hova menjünk.

Az ágyban voltunk, és én elkezdtem nézegetni laptopon, kértem, jöjjön közelebb, nézzük együtt, de ő egy pillanatra oda nézett, aztán nyomkodta tovább a telefont, mutogattam neki a dolgokat, hogy nézd ez jó? De mindenre csak odapillantott, aha, hát még nézegessünk.

Többször szóltam neki hogy figyeljen már picit.

Aztán berágtam és kiléptem, becsuktam a gépet, és elfordultam.

Kérdeztem tőle, hogy miért nem néz velem nyaralást, időben le kell foglalni, ne májusba júniusba jusson eszünkbe lefoglalni a szállást, amikor már drágább és nincs. Mondta, hogy hát ő nézte... Mondtam, hogy én úgy gondoltam, hogy együtt most akkor kinézünk valamit, gyűjtöttünk is pénzt, ki tudjuk fizetni.

Kérdeztem utána, hogy érdekli-e egyáltalán a dolog, szeretne-e menni. Mondta, hogy persze.

Mondom, de akkor miért nem néztél velem most? Tavaly is azért nem mentünk, mert folyamatosan csak ezt modnta, hogy jó majd nézünk, jó majd még ráérünk.

Aztán felemelte a hangját, hogy hagyjam már abba a kérdezősködést, nem fog többször elmondani semmit, és állandóan ezt csinálom...

Erre én megfordultam, és nem szóltam hozzá.

Utána még elkezdett piszkálgatni (gondolom békülés szempontjából) De én azt várom, hogy azt mondja, hogy ne haragudj, hogy nem néztem veled, meg kiabáltam, majd holnap bepótoljuk. Vagy nem jogos?