Hogyan vegyem rá a páromat a házimunkára? Mások hogy csinálják?

én nem vagyok házias, de megvettem neki minden gépet amit csak lehet, így nagyon kevés időt kell konyhában tölteni.

Mindenki csinálja a saját dolgát, elmosogat maga után, mosni is maga után, takarítani mindig takarítónk volt.

Hát ha valahol, nálunk ez durva változás volt. A legelejétől lefektetett szabályok vannak, nem akartam "elrontani". Ha nagyon kivonja magát, akkor én sem csinálok semmit. Nem vagyok a kiszolgáló személyzete. Ő sem az enyém. Beosztjuk a munkát. Dolgozok én is 8 órában, segítek a vállalkozásában, így azt sem mondhatja, hogy vállalkozóként neki több dolga lenne/többet dolgozna. Ilyen szempontból nem ismerek kompromisszumot, vannak időszakok, amikor csak én, máskor csak ő viszi a háztartást, amikor valamelyikünk minkája besűrűsödik, de ez természetes és erősen ki van hangsúlyozva, hogy ezek átmeneti időszakok. Ha valamit soknak érzek, akkor azt jelzem. Az anyja teljesen kiszolgálta, ezt úgy kell elképzelni, hogy mernie sem kellett soha a kajából, felvágnia sem kellett semmit, néha bepróbálkozik, hogy tegyem meg neki, akkor elmondom, hogy felnőtt ember. Amikor összeköltöztünk, kellett vennem neki egy csipeszes körömvágót, mert bár huszonévesen költözött el otthonról, soha nem vágta le a jobb kezén a körmét. Gyümölcsöt szeletelni máig nem tud, hámozni pláne nem. Egyszerűen nem értem, nők anyaként miért rontják el ennyire a gyereküket. Mindegy, most végzi a házimunkát. Szerintem ez megszokás kérdése, amikor összeköltöztünk, így alakítottuk ki a dolgokat. Most ez így lehet keményen hangzik, de nem várok el tőle többet, mint magamtól,sőt. Főzni mindig én főzök, ő maximum ott van mellettem.

A "kérem", "köszönöm" szavak csodákra képesek.

Én úgy, hogy normális pasit választok:) Akit nem kell rávenni, mert nem természetes neki, hogy egy lakásba a rend, tiszta ruha, kaja, nem az ablakon repül be.