Az állítólagosan jól működő,10-20-30 éve tartó kapcsolatokban sosem fordul elő durva veszekedés, anyázás, hosszabb, majdnem váláshoz vezető probléma?

Mélypontok minden kapcsolatban vannak. Nálunk, több mint 30 év alatt veszekedés az nem volt.

Mondjuk, párom egyik fájdalma, hogy velem nem lehet egy jót veszekedni. Veszekedés elkerülésére jól bevált kis simizés, puszi és ágy. Utána, mindent meg lehet beszélni veszekedés nélkül.

Ebből 15 év alatt egyedül a majdnem váláshoz vezető probléma fordult csak elő (anyós személyében).

Gondok és problémák előfordulnak, vannak időszakok, mikor kiegyensúlyozottabb a kapcsolat, van mikor feszültebb.

De olyan nincs, hogy anyázásig el kell jutni! Amit nem lehet normálisan megbeszélni, azt akkor se sikerül. Az ilyen személyeskedés, egymás anyázása, mindennek elhordása sehová se vezet. Nem vita, nem veszekedés, csak verbális agresszió. Pont úgy nem része a kapcsolatnak, ahogy a fizikai agresszió sem!!

Ugyanez érvényes a tányértörésre, csapkodásra, törés-zúzásra, torok szakadtából ordítozásra. Vagy az ilyen "olyan vagy, mint anyád/apád, az a semmirekellő...." kezdetű fröcsögés.

Amikor egy kapcsolat ide eljut, ott szerintem annak már vége, már csak bántani akarják egymást a felek.

Veszek egy tök általános példát: nem vitte ki senki a szemetet. Akkor arról lehet vitatkozni, hogy ki vigye le, mikor, kinek esik útba a kuka, ki volt többet a konyhában, aki láthatta volna, de nem zavarta, stb. És lehet erről is vitatkozni akár egy órán át is, de ha a szemét kivivése a baj, akkor a vita arról szóljon, és azt kell megoldani, lehetőleg kompromisszummal.

A "büdös kur.va anyád" meg a "kapd be a fa.szom" nem visz közelebb a megoldáshoz, legfeljebb mindkét fél megsértődik, haragszik a másikra, és legközelebb csak azért is ba.szik kivinni a szemetet, majd kiviszi az a ro.hadék, ha annyira zavarja...

És akkor így lesz ilyenekből váláshoz vezető probléma.

A másik, ha valakinek valami baja van, azt meg kell tudni beszélni, bármi is legyen. Akár az együtt töltött idő minősége, mennyisége, a házimunka elosztása, a szex, a gyereknevelés, a pénz, stb, stb. Az sose megoldás, amikor valaki duzzog, és várja a csodát, hogy a másik majd gondolatot olvas.

Ez a tipikus: Mi bajod van? SEMMI!

Ha teszem azt a menyecske azon duzzog, hogy egy éve nem voltak sehol kettesben, ettől ez nem változik! De ha odabújik, hogy Édeeseeeem, most nyílt egy új kávézó, hétvégén lesz fellépő a megnyitón, ha elmennénk, fel tudnám venni a kis fekete ruhámat, amit úgy szeretsz...", akkor csak leesik annak a szerencsétlen pasinak, hogy ki akar mozdulni, és törnie se kell a fejét, hogy mi legyen.

Ezek ilyen apróságok, de ha ezeket valaki ésszel használja, akkor simán elkerülhető a durva veszekedés, anyázás, meg a többi.

Szerintem egyáltalán nem az a normális, mikor két évente le kell ülni beszélgetni, hogy váljunk, ne váljunk, van-e még értelme ennek.