Volt mar olyan parod aki kedves, aranyos ragaszkodo, humoros szoval megnyero szemelyisege volt. Majd kesobb egy szornyetegge valtozott, kifordult magabol?

Azt kifelejtettem, hogy a személyiségtípusának a leírása tökéletesen leírta az érzelmi zsarolást és az irracionális viselkedést.

Szóval neki ilyen a személyisége. Elvileg ez a leggyakoribb, és a legkedvezőtlenebb személyiségtípus az MBTI szerint, és szinte kizárólag nők tartoznak bele. Így érthető miért születtek a szőke nős viccek.

# 7: A gyakorlatban a legtöbb személyiségzavaros nem tudja magáról, hogy az és a környezetük sem tudja róluk. Legtöbbször csak terápiában tisztul ki a kép, ha valaki egyáltalán kér terápiás segítséget. A súlyosabb - pszichiátriai - esetek nem ide tartoznak.

Ha idővel mondjuk terápiás szakirányt választasz és meglesz a saját terápiás élményed, meg némi tapasztalatod, akkor elkezded majd látni, hogy mennyi személyiségzavaros él körülötted. Ezt nem tanítják az iskolában...

Egyszerűen nem illetek egymáshoz. Ennyi a történet lényege. Van aki teljesen máshogy reagál azokra a dolgokra, ami téged idegesít vagy kiborít.

Elég egy darab rossz válasz, más féle reakció, és már kezdődik is a rossz... Ha ugyanebben a helyzetben mást mondasz, akkor ez nem történik meg, de hát nem mondasz mást, mert te ilyen vagy, ő pedig a másik választ várná, mert őt az nyugtatja meg. Te viszont csak idegesíted...

Az exem.

Mikor ismerkedtünk, kicsit visszahúzódó volt, de aranyos, jó fej. Mikor összejöttünk, igazi kis angyal volt, törődött velem, még szerelmes verseket is irt :D Megvédett egy pasitól, aki elég ijesztő módon zaklatott. Mindig meghallgatott, keresett, velem akart lenni. Szóval tényleg tipikus "rendespasi" volt.

Aztán mikor egy éve voltunk együtt, elment nyáron a szigetre, irt sms-t, hogy nem tudja melyik nap megy haza (legyen most az, hogy vagy hétfőn, vagy kedden), de én menjek át hozzá hétfőn, hátha aznap hazaér. Én irtam neki, hogy nem, csak akkor megyek, ha tuti, hogy ő is ott lesz. Napokig nem válaszolt, és nem vette fel a telefont, halálra aggódtam magam, majd mikor hazaért, még ő tolt le engem. Oké, ez valahogy rendeződött, de valami elkattanhatott benne, mert innentől borzalmas és kiállhatatlan lett. A mai napig nem értem, miért nem szakitottam vele akkor. Ezután még 1 évet voltunk együtt (1 év után köpte be, hogy a szigetes dolognál csalódott bennem, és kiszeretett belőlem), de az 1 év azzal telt, hogy hanyagolt, a lelki problémáim miatt csak bántott, fejtegette, hogy mennyivel másabb az ideálja mint ahogy én kinézek (és kezdett feltűnően jóban lenni olyan csajokkal, akik megfeleltek az ideáljának), szexre nem volt hajlandó, és üvöltött velem hogy önző vagyok, amiért én akartam (persze pornót napi szinten nézett), megalázott mások előtt, kiabált velem amiért egy nap szempillaspirált használtam (amúgy nem sminkelek), hogy kinek akarok tetszeni, kiabált velem amiért beszélgettem egy kisiskolás kori haverommal, kiabált velem, ha meg akartam beszélni valami gondomat, vagy el akartam mondani a véleményem valamiről. Fenyegetett, hogy megüt. Az volt a végső oka a szakitásra, hogy beszéltem hozzá, miközben a bankban vártunk a sorunkra, és közölte, hogy szégyell engem. :D

Nem tudom, milyen pszichés zavara van, de most felszedett egy csajt, és szerelmes verseket irogat neki. :D Kiváncsi vagyok, mikor lesz megint önmaga. :DD

Valamilyen szinten mindenkivel így van ez.

A szüleimnél is ezt látom, pedig ők együtt vannak, de anyukám sokszor megjegyzi, hogyha tudta volna, hogy faterom ilyen, biztos nem ment volna hozzá.

Nekem a volt párom...Kiderült, hogy egy kleptomániás, csak nagyon ügyesen csinálta és mire beláttam, hogy az értékeink nem véletlenül tűnedeznek el, hanem háziszarka lopja és ajándékozza tovább többek között más csajoknak, addigra sok idő eltelt....

Bántani nem bántott, mert igen hamar tapasztalta, hogy engem még szóban fenyíteni is kb életveszélyes dolog, bár ettől függetlenül az utóbbi időkben elég pofátlan viselkedést tanúsított.Annak ellenére, hogy kérés nélkül is mindent megkapott.

De mindezt magamnak is köszönhetem,ostoba, naív liba voltam.Többen is figyelmeztettek, hogy mire számíthatok vele kapcsolatban, de nem hittem el.Azt gondoltam, biztos féltékenységből mondják...Hát nem...Csak jó szándékkal figyelmeztettek.Ha tudtam volna, hogy ilyen, nyilván nem megyek feleségül hozzá.De hát utólag okos az ember....