Ennyire nem vagyok neki fontos? Miért csinálja?

Pont azért, mert ülsz a telefon mellett, és várod, mikor lesz rád ideje.

Nem kell erőlködnie, bármikor ott vagy, ha akarja, és akármit is tesz, te úgyse fogod kidobni.

Azért nem vagy számára értékes, mert nem kell energiát fektetnie ebbe a kapcsolatba. Aludni nem tud mindig, csak pl. pihenőnapon, de te mindig ott vagy ugrásra készen, akármikor mehet, ha épp kedve van, és félretehet, ha nincs kedve.

Ez a pasi nem hogy nem szeret, még csak nem is tisztel, mert annyira nem becsüli az idődet, hogy szóljon neked, mikor ér oda. Tudja, hogy várod az ajtóban, mint egy hül.ye pincsikutya, és a cink az, hogy még igaza is van.

Ennél jobbat te nem érdemelsz? Komolyan beéred ennyivel?

Kapd már össze magad!

"Ez a pasi nem hogy nem szeret, még csak nem is tisztel"

Most komolyan abból, hogy reggel eladt a csávó, arra kell következtetni hogy nem is szerti a csajt? :D Ne hülyéskedjünk már. Mint az oviban komolyan.

Egyébként a kérdés is oylan mint az oviban. 20 évesen azért ezen leakadni elég gyermeteg lélekre vall. De nem érdekes.

A válaszom az, hogy nem ezen múlik, hogy fontos vagy neki e vagy sem. Sőt, a legkevésbé ezen múlik.

Volt egy ilyen exem nekem is, pontosan ugyanazt éreztem, amiről te beszélsz, és utólag én is úgy gondolkodom róla, mint az első válaszoló, hogy se nem szeretett, de még tisztelni se tisztelt. Ráadásul nem is ilyenek voltak, hogy én otthon vártam a kényelmes kis lakáskámban, hanem mondjuk ilyentájt, késő este, a sötétben, havazás, hideg szél, fagy, ilyen kis apróságok, másfél órát váratott. Úgy, hogy ő a megbeszélt találkahelytől olyan fél órányira lakott. És ez rendszeres volt. Igen, én voltam az ostoba, hogy mindig megvártam, nyilván ha egyszer hazamentem volna 10 perc várakozás után, akkor legközelebb valószínűleg nem lett volna hasonló, utólag már bánom is, de mindig ott motoszkált bennem, hogy "mi van, ha most más lesz", vagy "de mi van, ha pár percen belül ideér, akkor végül is miattam nem találkozunk". Mert amúgy mi sem találkoztunk túl gyakran, bár mindketten Budapesten laktunk/lakunk, akkoriban ráadásul még egyetemista diákokként, munka nélkül, mégis heti max 2 alkalommal, ha 3 volt, akkor örülhettem, mint majom a farkának.

Nem ragozom tovább, szörnyű volt. Én is hibáztam, tanultam belőle. Méghozzá azt, hogy aki ezt rendszeresen csinálja, az baromira nincs tekintettel mások érzéseire, idejére, életére. Megfogadtam, hogy soha többet az életben nem pazarlom az időm ilyen emberre.

Kérdező, azt csak te tudhatod, megéri-e ez a kapcsolat így. Én másfél évig reménykedtem, hogy hátha más lesz, de nem változott semmi, pedig a racionális érveléstől kezdve a veszekedésig elég sokféle módon próbáltam rávenni, hogy legalább pontosan érkezzen a megbeszélt randikra. Ha ti alapból ritkán találkoztok, és akkor is ilyen nyögve-nyelősen, akkor félek tőle, hogy ez a jövőben sem változna.

Én olyan vagyok, hogy ha nem időre kell menni valahova, vagy nem az utcán vár rám valaki, akkor hajlamos vagyok "elúszni". Sokáig úgy gondolkodtam, hogy úgyis ott van, ahol (pl. ha valakivel a munkahelyén, vagy az otthonában volt megbeszélve találkozó), ilyenkor nem csináltam ügyet fél, vagy akár egy órás "késésekből" sem, eleve csak körülbelüli időpontot mondtam, hogy mikor megyek.

Aztán a párom egyszer elmondta, hogy ő ilyenkor tűkön ülve vár... megbeszéltük, hogy

a.) eleve tól-ig időhatárokat adok meg, ha nem tudom pontosan belőni, hogy mikor megyek, addig tegye nyugodtan a dolgát

b.) ha a megbeszéltekhez képest késnék, mindig rácsörgök

Idővel beállt a dolog, mindkettőnknek meg kellett tanulni alkalmazkodni a másikhoz. Azóta ő is sokkal "lazább", sőt, most már fordítva is előfordul, hogy "megengedi" magának, hogy a megbeszélthez képest később érkezzen. És én is megtanultam, hogy ő igényli, hogy szóljak IDŐBEN, ha valami közbejön. Azt hiszem, ezt nevezik összecsiszolódásnak...

Őrület! Az is, amit az első válaszoló írt, mert nem látja, hogy ez a nő egy erőszakos valaki, aki képes felkelteni egy alvó embert csak azért, hogy reggel 8-kor pontban az ajtóban legyen. Nem elég a hétköznapokon reggel 7-kor kelni? Azért, mert a kérdező ilyen "pacsirta" típus (van ilyen!), a másik meg inkább este van fent (bagoly típus), és reggel tovább alszik, az nem jelenti azt, hogy nem szereti. De ha a nő folyton erőszakoskodik, és olyasmit ígértet meg a fiúval, amihez annak nincs kedve, de nem meri mondani (nem tudom, miért), akkor el is veszítheti. Fordítva van tehát a dolog, kedves első válaszoló. A kérdező meg legyen belátással, ha valaki ki akarja magát pihenni hétvégén!!! Itt olvashat az alvási szokásokról:

[link]