Mi a fenét tudnék tenni ez ellen?

Az én szüleim is ilyenek, mint a barátnődé. Amikor 19 voltam, pontosan ugyanez volt a helyzet- azaz, lett volna, ha nem lesz belőle elegem és jelentkezek egy külföldi egyetemre. Nekem ez megoldást nyújtott, onnantól kezdve, hogy kollégiumban laktam és eleinte kéthetente, majd havonta egyszer láttak, már boldog életem volt, mert hiába, hogy ugyanaz a kőkorszaki szigor volt amikor hétvégén otthon voltam, a köztes időben a magam ura lehettem.

Egyébként próbálkoztam én elég sok mindennel, kamuztam, hogy barátnővel/barátnőhöz megyek, elmentem annak ellenére is, hogy nem engedtek (azért, láncokkal csak nem kötöztek le), veszekedtem és vitatkoztam, nem vagyok az a konfliktuskerülő típus és a felnőtt élet küszöbén ezt volt alkalmam kipróbálni, de semmi nem hatott, sőt, az ellenállás csak még több problémát keltett. Szóval, így visszatekintve, az egyedüli megoldásnak azt látom, ha a barátnőd hozzám hasonlóan elköltözik otthonról, olyan helyzetben, amit a szülei elfogadnak (pl egy jó nevű egyetem külföldön), és elég messze van, hogy csak ritkán kelljen hazalátogatni- akkor időközben már azt csinál, amit akar.

Induljunk az alapoktól. Te el tudod tartani magadat és ha kell, akkor a barátnődet is? A barátnőd el tudja tartani magát? Ha nem, akkor gyerekek vagytok, úgyhogy teljesen irreleváns, hogy 17 vagy 20 éves vagy. Az élethelyzeted lényegében azonos.

Te magad semmit nem tehetsz. A szülők sem fognak megváltozni.

Itt minden a barátnődön múlik. Ha ő nem vállalja fel a konfliktust a szüleivel azért, hogy veled lehessen, akkor te akár a földhöz csapkodhatod a pucér fenekedet, akkor sem lesz változás.

Hogyan tiltották el tőled? Bezárták a lakásba? Aligha.

Alapszabály, hogy olyan lánnyal (lányoknak fiúval) nem szabad komoly kapcsolatot tervezni, aki nem képes kiállni magáért a szüleivel szemben.

Persze te is csak ugrálj nagyon, hogy ha a barátnődet kidobják a szülei miattad, akkor te el tudod tartani.

Kérdező, én teljesen együttérzek veled és egyáltalán nem szimpatikus a számomra a barátnőd szüleinek a viselkedése.

Azt viszont meg kell értened, hogy ha te nem vagy képes egzisztenciát biztosítani a barátnődnek arra az esetre, ha a szülei úgy döntenek, hogy kidobják otthonról (ami kegyetlen dolog, de joguk van hozzá), akkor a barátnőd bizony függ a szüleitől.

Manapság a fiatalok többségbe leghamarabb nagyjából 23-24 éves kora körül jut el oda, hogy szülői segítség nélkül ki tudjon bérelni egy lakást és fenn tudja tartani magát.

Szóval két lehetőséged van:

(1) Kitartasz a barátnőd mellett évekig és elfogadod azt, hogy az ő - jelenleg mérsékeltnek tűnő - érdekérvényesítő képességein múlik, hogy mikor és mennyi időt töltötök együtt.

(2) Keresel egy olyan lányt, akinek nem ilyen kattantak a szülei és/vagy önálló egzisztenciája van.

Lehet pesszimista vagyok, de hiába szereted, ha a barátnőd nem áll ki magáèrt/ értetek, akkor előbb-utóbb úgyis megunod. Fiatal vagy, nem fogsz éveket várni mire a lány elég "felnőtt" lesz ahhoz, hogy el tudjon költözni. Az èn szüleim szerintem összetettèk volna a két kezüket ha az első pasim ilyen normális lett volna.

A másik fele meg az, hogy szerinted mennyire fognak beleszólni az életetekbe miután összeköltöztök?

Nekem a leìrtakból nem úgy tűnik minha a barátnőd önálló, döntéskèpes felnőtt lenne.