Ti mit tennétek, ha a (muszlim) pasitok folyamatosan beleszólna az öltözködésetekbe?

"Én olyan párkapcsolatra "iratkoztam fel", ami a felek KÖLCSÖNÖS tiszteletén és elfogadásán alapul. "

Az iszlámban nincs egyenlőség, számukra a hitetlenek (így nevezik azokat, akik nem muszlimok)alsóbb rendűek, akárcsak a nők

"(Mondjuk nem is tudnának beszélni, mivel nem tanulták meg sok év után sem annak az európai országnak a nyelvét, ahol élnek.)"

gratulálok...

"Próbáltam egy kicsit "európaiasabb" gondolkodás felé terelni, de lehet, hogy nem voltam elég kitartó, vagy nagyon nehéz volt a feladat." - Kérdező, ez nem a te csődöd, hanem ő erre nem nyitott, és akkor pedig továbbra is azt mondom, hogy nem vagytok így egymáshoz valók, és ne húzzátok egymás idejét, fölösleges.

Nem muszlimok között is vannak rugalmatlanabb emberek, szóval ez nem a vallás függvénye, elég, ha az ismerőseidet végiggondolod, legyen az akár iskolatárs, kolléga, rokon... bárki. Biztosan te is ismersz olyan embert, aki számára nem komfortos dolog a változás, megvan a saját kialakított, megszokott rendszere, abban jól érzi magát, őt így kell elfogadni, ha ebből nincs konfliktus, mert alapból képesek vagytok - az esetleges eltérések ellenére is - összecsiszolódni, akkor jó, de ha összeegyeztethetetlen problémák merülnek fel, akkor abból nagyon rossz is kisülhet.

Ő egy ilyen ember, elfogadhatod a nézeteit, és elfogadhatod őt úgy, ahogy van, de ha ez a te életmódoddal összeegyeztethetetlen, akkor ne erőltesd a kapcsolatot, mert neked is jogodban áll nem feladnod önmagadat. Párkapcsolatban élni egyáltalán nem kötelező, nem hajt a tatár, figyelmen kívül hagyhatod a minden lében kanál kritikusokat is, ne kapkodj el egy ilyen döntést, ami életre szóló is lehet. Társat úgy válassz, hogy önmagad maradhass mellette, és mindkettőtök jól érezze magát a kapcsolatban. És ha valakiről közben derül ki, hogy nem megfelelő, mert nem látszott minden az elején, és nincs mód arra, hogy ezt a problémát fel tudjátok oldani mindkettőtök megelégedésére, akkor merj kilépni, és keresni tovább, ne érezd magad egy nem megfelelő választás miatt rosszul, a tapasztalatlanság nem bűn, de amit ebből tanultál, azt tartsd észben, szűrd le, mikre kell odafigyelni, hogy legközelebb felismerd.

"tartsam tiszteletben, hogy ő másként gondolkodik"

Azt hiszem ezt Te is elvárhatod tőle.

Ha neki ez nem felel meg, akkor menjen, vegyen magának rabszolgát a piacon. Európában európai módon viselkedünk, Ázsiában meg ázsiai módon.

Ennek a kérdésnek van egy konkrét és egy elvont része. A konkrét az, hogy a barátodnak nem tetszik a ruha, amit felveszel. Csak úgy simán, vallástól függetlenül, mert csúnya a színe, előnytelen, kihívó stb. Már ezt is a különböző nők nagyon másképp reagálják le. Én pl biztos nem hordanék olyan ruhát, ami a barátomnak nem tetszik, más meg elvi kérdést csinál abból, hogy abban járjon, amiben kedve tartja.

De itt még a vallás is probléma, nem tudni, de elég valószínű, hogy más dolgokba is bele fog szólni, és az elvi kérdés nem a ruha, hanem a személyi szabadságod korlátotása. Tisztázni kellene vele, hogy egyéb dolgokról pl. Hogy tanulhass, egyedül eljarj este stb hogyan gondolkodik.

Egyébként Te sem vagy toleráns iránta vagy legalábbis nem érted őt, a lényét, a gondolkodását, tehát nem is úgy tűnik, mintha szeretnéd, még ha azt is hiszed.

Ezek a muszlim-keresztény kapcsolatok nagyon neccesek. El tudom képzelni, hogy működjön, kell hozzá egy nagyon haladó, értelmes, megértő pasi és egy relatíve kevésbé öntudatos, odaadó, családközpontú nő és mindkettő részéről nagy szeretet és türelem, és még így is kockázatos.

De Nálatok egyik feltétel sem adott. A családtagok nőtagjai sem fognak soha elfogadni, félő, hogy a baratod is azt szokta meg, hogy az a norma, még ha engedni is tud egy picit belőle (pl ok, nem kell kendő, vagy ok, beszélhet a nője más pasikkal is), ennyit nem fog tudni engedni.

Ez nem az ő hibája. Az ő hite semmivel sem rosszabb, mint másé. Nyugodtan megférhet Európában, hozzá való partnerrel (ez nem azt jelenti, hogy minden arab megfér), de Veled nem fér meg...