Tenyleg van olyan, hogy valaki nem akar kapcsolatot? Akkor sem, ha talal olyat, akivel jó lenni.

Felesleges :)

Nézd, én fél évig fáradoztam anno azon, hogy egy randit

összehozzak, aki akkor az álmaim nője volt. Ennek már

20 éve, akkoriban kicsit még máshogy működtek a dolgok.

De megtettem, mert érdekelt, mert tudtam, vele akarom

megpróbálni, és nem mással. Közben persze lett volna

rá lehetőségem, hogy más lányokkal összejöjjek, de nem

kellett, mert már volt kiszemelt. Ettől még kedves vol-

tam velük, beszélgettem, de egyikkel sem kezdtem ki ko-

molyan, mert más terveim voltak.

Te nyitva hagytad neki a lehetőséget. Ha él vele, akkor

él, ha nem, nem, de erre ne alapozz. Aztán fél év múlva,

ha látod mással (akár facebook profilon is), mondjuk sa-

ját megítélésed szerint egy csinosabb nővel, vagy épp egy

nálad idősebbel/fiatalabbal, akkor meg majd fogod a fejed.

Én sem akarok kapcsolatot. Nem csak most, hanem soha. Semmilyet. Szóval alkalmi (szex)kapcsolatot sem.

Mondjuk én nő vagyok, de a magam részéről leírhatom, miért jó kapcsolat nélkül.

Nos, nálam az ok elég összetett, ami a gyermekkoromra vezethető vissza. Rossz volt a kapcsolatom az apámmal, így minden egyes sejtembe, minden idegszálamba az ivódott bele, hogy a férfiak vadállatok, megbízhatatlan, önző s*eggfejek.

Nyilván tisztában vagyok vele, hogy ez nem igaz mindenkire. Mégis ösztönösen irtózóm tőlük a rossz tapasztalások hatására.

Először csak elfogadtam a gondolatot, hogy örökké egyedül leszek. De ma már nem csak elfogadom, hanem szeretem is, és nem is értem egykori önmagam, amikor még próbáltam ezen változtatni.

Hogy miért?

Nos, dióhéjban: azt csinálok, amit akarok.

Ha egy hónapig nincs kedvem főzni, hát nem főzök. Csak magam után kell mosogatnom takarítanom, mosnom (ami azért eléggé lecsökkenti a házimunka mértékét, lévén sokkal kevesebb). Nem húzom fel magam azon, hogy épp most raktam rendet, erre lelki ismeret furdalás nélkül szarnak bele a közepébe azonnal. Nem kell alkalmazkodni, a wc deszka lehajtva marad, nem morzsás a pult, nincs a közepén megnyomva a fogrémes tubus, stb...sorolhatnám napestig, miért imádok egyedül élni.

De a legjobb, hogy ha én holnap gondolok egyet, és úgy döntök, hogy Új-Zélandra költözöm, megtehetem. Oda megyek ahova akarok, és akkor amikor akarok. Mintha nem lennének korlátok az életemben. Na nem mintha bármire lenne lehetőségem, amit csak kigondolok, de nincs elvéve a lehetőség, hogy ha egyszer mégis, talán...

Csak egy példa. Úgy döntöttem, néhány évre kimegyek külföldre. Minden barátnőm azzal jött, hogy bár jöhetnének ők is, de nem akarják itt hagyni a párjukat, ők meg tuti nem mennének.

Nincs kötődés, nincs gond.

És még egy dolog.

Az életben minden véges. Nincs olyan dolog, ami örökké tartana. A legnagyobb szerelmek is elmúlnak egyszer. Persze lehet mondani, hogy utána ott a szeretet, ami sokkal mélyebb, stb., de akkor is, egyszer így vagy úgy, de minden kapcsolat véget ér.

Aztán az ember szenved, sír, és idióta döntéseket hoz. Épp eleget láttam már a környezetemben ahhoz, hogy én ne akarjak belőle.

Nincs veszekedés apró-cseprő dolgokon naponta, nincs stressz, cserébe viszont szabad vagyok mint a madár. És nem kell lelkiismeret furdalást érezzek azért, mert nem szeretem a gyerekeket, nem tudok bánni velük, és nem is akarok a közelébe menni egynek sem.

És a párkapcsolatokon kívül annyi jó dolog van az életben.

Lepontozhattok, de szerintem ez az aranyélet :)

Szóval csak egy tipp, de lehet, hogy a pasiknál is hasonlóképpen van. Rossz volt a kapcsolatuk az anyjukkal, rossz női példák voltak a környezetükben gyerekként, vagy egy volt nőjük vágta át csúnyán, amitől olyan mértékű bizalmatlanság alakult ki bennük az ellenkező nemmel kapcsolatban, hogy úgy döntöttek, nem kockáztatnak. Nem teszik kockára a legértékesebbet: a szívüket.

Mert ez egy döntés. Talán nem tudatos, de akkor is döntés. És a hideg, kemény külső, a nárcizmus, a beképzeltség, a lenézés, bármilyen negatív tulajdonság csak egy jelmez. Egy maszk, egy fal, ami megvédi a már eleve sötét és mély gödör mélyén heverő szív még megmaradt darabkáit. Egy ösztönös, vagy tudatos döntés, hogy többé nem küldjük csatába a szívünket, mert félünk, hogy legközelebb halálos sebet kapunk.

Minden ember több, mint aminek látszik. Soha nem lehet tudni, miért olyan valaki, amilyen. Nem tudhatjuk min ment át, és azt hogy élte meg. Mert bár mindenkivel történnek szörnyű dolgok, nem vagyunk egyformák. Mindenkunek más a fájdalomküszöbe (ez nem csak fizikai fájdalomra értendő).

Szóval ha konkrét emberről van szó, nem tudhatjuk a választ. Nem tudhatjuk, neki mit jelentenek ezek a dolgok.

De azt hiszem, azt elmondhatom, hogy aki így él, azt olyan seb érte, amit még nem tudott feldolgozni, nem tudott lezárni. Mert mindnhova vezet egy út, senki nem lesz csak úgy magától olyan, amilyen. A környezetünk, a bennünket ért hatások által formálódunk.

Legalábbis én ezt gondolom.

Azért nem akarok kapcsolatot, mert egyedül sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb az életem. Nekem nem kellenek bele "be nem" tervezett dolgok, programok, személyek, váratlan események. Szex nélkül is simán tudok élni, egyáltalán nem hiányolom az életemből se azt, se a társat.

Nekem így jó, kapcsolat nélkül! És ez a jövőben sem fog változni!

28F

* #15 ös jól írja. bár nekem kiváló a kapcsolatom a szüleimmel, de környezetemben csak a szenvedés látom.

Tesómék 8 év után jutottak oda, hogy a feleség elköltözött (pedig arany élete volt) és vitte a gyereket is.. most pereskedhetnek egy 15 milliós lakáshitel mellett. Ki a fenének hiányzik ez?

Unokatestvéremet 6 év után hagyta ott a bnője el is voltak jegyezve, mert hogy "szabadságra vágyik" címszóval. Náluk még gyerek sem volt, utazgattak elég sokat, saját lakása volt a srácnak. Mégse volt elég a csajnak.

Nem vagyok naiv. Nem hiszem, hogy majd pont nekem lesz mintafeleségem, ki foglalkozik a gyerekkel és meleg vacsorával vár, ja és mellett nem dug félre míg melózom. Ez a kor már elmúlt, manapság ez nem divat!

Kell a fenének kapcsolat!

Na

Hát én sem vagyok kapcsolat párti hogy úgy mondjam.... okát nem tudom megfogalmazni de nem vágyok attól még kapcsolatra. Látom magam körül hogy milyen problémák vannak párkapcsolatokba és az nem hiányzik köszönöm de megvagyok egyedül

De ha valaki tudja ennek a pontos hivatalos nevét az légyszi írja már le !

és az hogy miért jó?

én részemről nem tudok nyilatkozni mert még nem volt de nem is szeretnék :D