Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Na most mit kéne tennem? Egyszerűen tanácstalan vagyok és iszonyat szomorú.
Nagyon fiatal vagyok, 20 éves.
Van egy két éves kapcsolatom, ami nem volt eddig sem problémamentes. A szex katasztrófa, de tudom, hogy az én hibám, nem tudom elegedni magam.
A párom elég nehéz természetű ember. Kényszeres kicsit, önállótlan is, de ezek mellett olvasott, tájékozott, szorgalmas, becsületes, intelligens, az egyetem is jól megy neki.
Viszont sokszor nagyon önző is. Valahogy nem érzem azt, hogy a kapcsolatunk fontosabb lenne neki, mint az ő.. kényelme.
Barátaink sincsenek nagyon, csak egymásnak vagyunk és ez kicsit nyomasztó már. De őt szinte semmi sem érdekli, vagy csak olyan dolgok, ahol nem lehet ismerkedni. Az az igazság, hogy ő nem is akar több embert. Én viszont szeretnék! Teszek is érte.. itt jött a "baj".
Abból kifolyólag, hogy csak egymásnak vagyunk, legjobb barátok vagyunk. Nagyon jól elvagyunk, mindent meg tudunk beszélni. Tényleg szeretem őt.
Csak úgy gondolom, hogy ez nem mindig elég. A körülmények is ellenünk játszanak. Egyikünk sem valami gazdag, így egy csomó program ki van lőve (a mozizást is egy hónapra előre be kell szerveznünk, hogy úgy be lehessen osztani a pénzt).
Nem tudom, hogy mi legyen, mert SZERETEM, de ennél többre vágyom. Szeretném, ha bókolnának, ha elvinnének randizni (nem azért, hogy a férfi fizessen, egyszerűen a randizás hiányzik). Jól esne, ha nem vennének garantáltnak, ahogyan én sem veszem a páromat garantáltnak.
Megismertem nem rég egy másik srácot. Aki annyira elbűvölt. Nyitott, kedves, humoros. Nem olyan okos, mint a párom, de nem is ostoba, ő is egyetemista.
Nagyon megtetszett (már ettől iszonyatos bűntudatom van). Szerintem ő is kedvel engem.
És ez az egész rádöbbentett arra, hogy... ha most nem lépek ki a kapcsolatból, akkor csak egyre nehezebb lesz.
Viszont mi van, ha megbánnám? Még egy embert nem találok, aki ennyire passzol hozzám világnézetben, hozzáállásban, ilyet, akivel ennyire egy szellemi szinten vagyunk, ilyen jó beszélgetőpartnert. Meghát.. 2 évet azért nem ilyen könnyű eldobni..
De ha szakítanánk, biztos, hogy nem tudnánk barátok maradni.
A szívem kilépne, az eszem maradna. Fogalmam sincs, hogy mit.. gondoljak.
(A megcsalás abszolút ki van zárva! Nem akarom a másik srácot sem hülyíteni, de nagyon nagyon tetszik.)
Felmelegítve csak a töltött káposzta jó - szokták mondani. Egy kapcsolat nem.
Elbillentél a szakítás felé, nem erre vágysz, de nem lépsz semmit mert hiányozna.
Hány évig akarod ezt érezni?
Adsz magadnak lehetőséget arra amire vágysz, vagy örlődsz?
Gyomorgörccsel vagy mellette.
Ez az egész kinek jó így? Magadat is átvered és őt is.
Nem ismerem őt, de nem fog folyton teperni. Bele fog kényelmesedni megint a helyzetbe és annyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!