Ilyen esetben miért lenne elítélendő, ha a férfi nemet mond a nőnek?

Az öcsémről és a volt barátnőjéről van szó. A következő miatt szakítottak: közeledett a barátnő szülinapja, aki azt kérte az öcsémtől "ajándékba", hogy engedje meg, hogy lefeküdhessen egy latin férfi prostituálttal. Azzal indokolta, hogy már régóta fantáziál arról, hogy milyen lehet egy latin pasival az ágyban és ha már szülinapja van akkor hadd próbálhassa ki. Az öcsém viszont nemet mondott. Erre a csaj meg még néhány barátnője teljesen kiakadtak és értetlenkedtek. Az öcsémet ez nem hatotta meg és választás elé állította a csajt, hogy vagy együtt maradnak, de akkor szó sem lehet ilyesmiről, vagy legyen szingli és akkor annyi latin pasival fekszik le amennyivel csak akar. Végül szakítottak, de a csaj és a barátnői olyan dolgokat vágtak az öcsém fejéhez, hogy "hogy lehet ennyire önző?", "egy nőnek soha nem szabad nemet mondani!", "a férfiaknak mindent meg kell tenni, hogy boldoggá tegyék a nőiket!", "szégyellje magát, hogy ennyi áldozatra nem képes a barátnőjéért!" és hasonlók.

Nem értem, hogy ezek a nők mit gondolnak, hogy a férfiaknak csak úgy bele kéne mennie az ilyenekbe? Fordított esetben ők vajon igent mondanának?