Megmenthető még a kapcsolat?

Figyelj, nyisd ki a szemed!

A párod már nem szeret, csak szánalomból marad melletted, és égne a pof.ája, ha terhesen otthagy. Már szenved, kínlódik, boldogtalan, és ő nem szeret téged. De látja, hogy te szereted őt, ezért sajnál, és ezért nehéz szakítania.

Nem ér hozzád, nem ölelget, tartja a távolságot, egyre jobban eltaszít magától, magányra vágyik (nem társas együttélésre), nem udvarol, gorombán beszél veled: nem szeret, nem adja jelét, hogy szeretne téged. Semmi, nyista, vége. Még csak meg sem bízik benned, hiába a nagy szerelem.

Normális pasi a terhes barátnőjét a tenyerén hordozza, simogatja és puszilja a pocakját, elkényezteti finomságokkal (elvégre kettő helyett kell enni...szerinte), megmasszírozza a fáradt lábait, a hátát, tervezgeti a közös életet, álmodozik milyen lesz a baba, kitől mit örököl, hogy fog kinézni.

Ennek sincs nyoma se, neked már az is öröm, ha te megérintheted.

Most komolyan, hol van ebben az, hogy tervezi és várja a gyereket?!

Innentől a saját ostobaságod áldozata vagy, mert nem látod, hogy egy döglött lovon akarsz lovagolni, de te azt is elvárod, hogy akadályt ugorjon.

A gyerek megszületése egy stabil kapcsolatban is komoly kihívás. A tiétekben egyszerűen felelőtlenség.

Te már csak azt reméled, ha meglesz a gyerek, őt fogja annyira szeretni, hogy ne hagyja el, és akkor kénytelen téged is elviselni. Ezt le is írod, ha nem is szó szerint így.

Csak gondolj bele, az előző házasságában sem tartották benn a gyerekek.

Előbb vagy utóbb ki fogja mondani, hogy vége.

Mondjuk ha erkölcsileg elfogadhatóbbnak tartja, mondjuk a gyerek egy éves kora után.

Na és mégis mi a búbánatról beszéltetek hétfőn, hogy ilyen változás köszöntött be?

Esetleg ha lennél szíves leírni a tényeket, még lehet, hogy segíteni is lehetne.

Komolyan mondom, minden nő beszélgessen el egyszer az exfeleséggel, hogy ő hogy látta a házasságot, szerinte mi romlott el, miért lépett félre, miért váltak el. Igen tanulságos tud lenni!

Ha szerinted ez a kapcsolat még menthető, akkor kínlódjál benne, de legyél szíves csendben és mások nyugalmának megzavarása nélkül tedd.

Neked ez a kapcsolat így jó, ezt fenn akarod tartani, ehhez ragaszkodsz, imádod őt, akarod őt, így ahogy van. Nem értem, mi a probléma?!

Itt bizonygatod oldalakon keresztül, milyen tökéletesen boldogok vagytok, várjátok a közös babát, minden happy.

Nem is értem a kérdést.

A másik lehetőség, hogy te is látod, hogy a kapcsolatodon már csak isteni csoda segíthet, és megfogadod a tanácsokat, és kilépsz belőle emelt fővel.

De ha ezt nem akarod (már pedig nem akarod, azt látom), akkor a továbbiakban úgy alázkodsz meg egy olyan férfi mellett, aki csak szánalomból van veled, ahogy jól esik. Csak akkor ne tegyél fel felesleges kérdéseket, és élvezd ki, hogy szenvedhetsz, küzdhetsz érte, kaparhatsz, néha kicsit hozzáérhetsz, és ha jó kedve van, még hozzád is szól.