Mit lehet kezdeni egy olyan felnőtt férfival, aki képtelen családjáról érzelmileg leválni?

Utolsó: nálunk én voltam az, akivel rosszul bántak a szülők, a fekete bárány, aki semmit nem tud, ... és még a dohányzásba sem szálltam be. A mai napig nem tudok egy értelmes szót váltani anyámmal, mert egyrészt akkora cigifüstben van, apám u.ez, másrészt nem hiányzik a "bezzegelés" és a "te ezt nem tudod, nem vagy rá képes, lusta vagy, felelőtlen vagy, és a nem lehet rád bízni semmit"-elés. A "bezzeg" a még mindig otthon, 43 évesen is anyámék házában lakó, gyerekkorában kitűnő tanuló, vattában nevelt, évek óta félállásban dolgozó báty"uskám", aki se családot nem akar, sem elköltözni soha, és imádják, mert mindenben meghajlik. Mosnak, főznek takarítanak rá.

Az szerencse akkor nálad, hogy olyan nagyon nem vagy anyás apás. Azt nehéz végignézni mikor valaki odáig van a szüleitől, de ők meg olyan dolgokban kihasználják hogy már az egészsége is veszélyben. Különben érdekes hogy mennyire különbözőképp bánnak a fiaikkal a szülők, ha több fiuk is van.

44 férfi, es.meg.mindig... elvaltam,ez nem normalis dolog,foleg amikor gyerekek vannak es tonkre teszi a csaladjat, nem érdekli csakis az anyja