Hogy oldhatnánk meg? Vagy egyáltalán érdemes még próbálkoznunk?

18 éves vagyok a barátom 24. Én sulizok ő pedig dolgozik(napi 8órában, egyik héten 2ig másik héten 2től)

A probléma ott kezdődött, hogy nekem arra lenne igényem, hogy többet legyünk együtt neki pedig ez így pont jó..(szerdán délelőttös héten átjön ő 8.40ig délutánoson pedig én megyek be és alszok ott, tőlük megyek suliba tehát itt olyan 2,5-3óra amit ébren együtt töltünk).

Péntek általában a haveroké. Szombat este át megyek(mert előtte nem ér rá..) és vasárnap délután (2kor) haza jövök.. Kb így telik a hetünk.. és igen keveslem..főleg hogy a spanokra is több "nap" jut mint rám..

Elmondom neki mennyire hiányzik és megkérdezem találkozunk-e holnap ha úgyvan akkor tényleg csak egy órára vagy még annyira se.. de nem mert nem ér rá sok dolga lesz.. egész délután facebookon lóg és este benyögi hogy elmegy a haverjához.. és ez még mindig a jobbik eset, volt már hogy aztmondta otthon akar lenni egyedül, kockulni..megleptem..akkor is a spanokkal volt..

2x derült fény eddig ilyen jellegű hazugságra.. de nem tudom hányszor volt.. 5hónapja vagyunk együtt és nem érzem azt hogy biznék benne..

Viszont. Mikor együtt vagyunk akkor egy földre szállt angyal.Kedves,figyelmes, oda adó, cuki..szinte álom pasi..

Persze bennem is van hiba..

-az egyik haverjával nem igazán jövök ki (kavart rólam párszor ő is a barátnője is meg az exe is..és teszem hozzá mind orbitális baromság volt..)

-ragaszkodó vagyok

-picit nimfomán

-nagyon hisztis tudok lenni..főlem mióta fog.gátlót szedek..

-nagyon nehezen lépek túl a hazugságokon, és azokon amikkel megbántott

Úristen..nagyon össze függéstelen lehet.. ha bárki elolvassa és próbálja értelmezni esetleg még valami jó tanáccsal is ellátni azt nagyon megköszönném!