Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátom csőrét piszkálja, hogy szerencsésebb vagyok nála?
Én idén érettségiző lány vagyok. Mármint, most érettségiztem. Egy éve vagyok együtt a barátommal. Idősebb nálam, és úgy gondoltam, végre kifogtam egy érett, értelmes scrácot.
Beképzeltség nélkül - és ezt halál' komolyan gondolom - egy csinos(bár nem az a lélegzetelállító szépség) lány vagyok, két felsőfokú nyelvvizsgával (németből és franciából), jogosítvánnyal, 90% feletti emelt érettségikkel (előrehozott), szerető, támogató, nem gazdag, de tehetős szülőkkel.
A barátom nem helyes, de értelmes, kedves, vicces, és nem beképzelt, mint a korombeliek. Hozzámképest rossz körülmények között él. Az apja kedves, szorgalmas ember, az édesanyja viszont rokkantnyugdíjas, és emiatt keserű, és gyakran - ezt a barátom mondta - "túljátsza a szerepét, mártírkodik" A barátom sokáig nem dolgozott, mert nem volt munkahelye, ez biztosan aláásott az önbizalmának. Az én koromban nem volt túlságosan jó tanuló, ezért csak egy "büfé-szakra" vették fel, ott is fizetősre. Jelenleg minimálbérét dolgozik. Szidja a gazdagokat, az egyetemet, a felsőoktatást, az országot.
Ha együtt vagyunk, ezeket csinálja: elmondja mennyire szerencsés, hogy milyen csodálatos vagyok, elhalmoz ajándékokkal, ha talál rajtam "rést" azaz, valami gyengepontot, hiányosságot (pl: nem tudok úszni, és nem tudok főzni, vagy mondjuk nyelvtani hibát vétek) napokig, hetekig amiatt piszkál és kinevet miatta, előttem utál veszíteni (lehet szó itt akár társasjátékról vagy esetleg "komolyabb" dolgokról), folyton mond valami érdekességet, ha megyünk az utcán, eszébe jut valami "te tudtad, hogy...", ami nem is lenne baj, de ez minden alkalommal előfordul. Mindig akar mondani valami okosat, valami érdekeset.
Ő az első nyelvvizsgájával vesződik, míg én a harmadik nyelvemet tanulok. Mivel ő nem kapta meg a diplomáját, őszintén örült a német középfokúmnak, a felsőfokúm már kissé zavarta, mert sok energiát fektettem be, a francia felsőfokúm meg már kifejezetten irritálta. Mondta is mindig "Nekem is bele kell húznom, mert ez már nagyon gáz. Melletted lustának és butának érzem magam" Most angolul kezdek tanulni erre ő: "nehogy már elkezdj angolul tanulni, mert még túlképzett leszel." A nagynéném 20 éve Franciaországban él, életemben először meghívott magához egy hónapra, hogy gyakorolhassam a nyelvet. Amikor ezt elmondtam a barátomnak, megsértődött, hogy egy egész hónapot távol leszek tőle. Elkezdtünk veszekedni, és kibukott belőle, hogy látszik, hogy téged elkényesztettek és soha életedben nem kellett semmi miatt se megdolgoznod. Persze, úgy könnyű jól tanulni, meg nyelvvizsgázni, hogy az embernek csak ez a dolga és a szülei pénzelik.
Eddig azt hittem, hogy a piszkálódása csak szurkálódás, amit nem veszek fel, mert én is szurkálódós vagyok - mindenféle rossz szándék nélkül.
Eddig egy félénk, de imádnivaló, odaadó, kedves srácot láttam, aki szerelmes belém, és bár néha durcás volt, még az is aranyos volt tőle.
Úgy mondanám, hogy "ősszeállt a kirakós".
Pont ez az, hogy melletted lustának és butának érzi magát.
És ahelyett, hogy tényleg belehúzna, téged próbál visszatartani.
Ez így nagyon gáz.
Hosszú távra semmi esetre ne tervezz vele, mert semmiben nem fog támogatni, a sikereid irritálni fogják, ha valami nem sikerül, hetekig élvezkedni fog rajta, és semmilyen empátiát nem mutat irántad.
Abba bele se gondol, hogy pl. a gimi alatt ő se dolgozott, volt lehetősége tanulni, de nem tette. Neked pedig a kitűnő érettségi eredmény és a nyelvvizsga nem alanyi jogon járt, igenis meg kellett érte dolgoznod!
Az külön komoly hátrány, ha még mindig ott tart, hogy a szüleit és a körülményeket hibáztatja, ha valamiben nem jeleskedik, márpedig ez később még nagy visszatartó erő lesz életében. Igenis tehet róla, hogy csak itt tart, és a helyzetéből nem tudja kihozni a legjobbat.
Nekem is van ismerősöm, akinek az érettségije nem lett valami jó. Nem büfé-ruhatáros szakra ment, hanem gépész technikumra, OKJ-n elvégzett egy szakmai tanfolyamot, mellette tanult nyelvet. Ma gépbeállító egy multinál, és nem csak hogy remek fizetése van, de a cége úgy döntött, hogy fizetik a mérnöki képzését is. Ehhez persze ezt-azt le kellett tennie az asztalra.
Ez a pasi nem való hozzád, és amiket leírtál, én már külön-külön is kiraktam volna miattuk. Nem hogy így egyben!
Egy hónap külön nagyon is jót fog tenni, lesz lehetőséged eltávolodni tőle, és könnyebben fogsz szakítani vele.
Utolsó: de mégis mit tegyek? Ne menjek el Franciaországba? Ne tanuljak nyelvet? Ne menjek egyetemre? Egyszer megkért, hogy segítsek neki.
Párbeszéd:
"Igazán segíthetnél németből"
"Oké, hol kezdjük? Mit nem értesz?"
"Én azt honnan tudjam?"
"Figyelj, ha nem mondod meg, mit segítsek, nem tudok segíteni. Nem vagyok tanár. Mi nem megy? Kiejtés, nyelvtan, igeidők... stb.?"
nem a te sikereid zavarják, hanem a saját sikertelensége!
te mennyire próbálod őt támogatni? mennyire biztatod?
lehet te ugyanígy bánsz vele, csak te nem veszed észre...
"Szidja a gazdagokat, az egyetemet, a felsőoktatást, az országot."
Szintén a saját sikertelensége miatt kesereg...szerintem legbelül ő is tudja, hogy nem a világ a hibás, hanem ő!
Irigy rád és fáj beismernie, hogy ő nem tudta olyan jól hasznosítani ezeket az éveket mint, te! Ha támogatnád még ő is sokra vihetné, csak sajnos ha nem jól csinálod akkor egy vasmacska lesz belőle...
23F
ja és egy fontos kérdés: vannak céljai?
23F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!