Nők! Ti mit tennétek ebben az esetben?

Összeszedném a cuccait, kezébe nyomnám, és gratulálnék az új családjához.

*ajtó becsuk, zár kattan, kulcs felrobbant*

Hát szerintem sok értelme nincs sem az együtt maradásnak sem a megbocsátásnak. Ez nem egyszeri botlás volt, amit rá lehet fogni alkoholra, nemi vágyra, vagy a csillagállásra. (bár az sem enyhítő körülmény!)

Ez kapcsolat sosem volt igazi kapcsolat, csak látszat. Szóval lenyelném a keserű pirulát és búcsút intenék életem ezen szakaszának, meg a férfinek is!

Mindenesetre ha lány nem tudott rólam, akkor azért megkérdezném, hogy kell-e neki lelki támogatás, mert neki sem lehet könnyű, leányanyaként, "megcsalva". Sajnálnám a tinit is magamat is.

Nem tudnék férfinak tekinteni valakit, aki képes "(ki)használni" egy 17 éves tinilányt.

Nem tudnék bízni olyanban, aki hazudott nekem.

Szóval kérdés eldöntve. Sok mindent meg tudok bocsátani, el tudok nézni, el tudok fogadni, de nem vagyok Teréz anya.

Alá tudom támasztani az utolsó válaszolót, mert sajnos kerültem ilyen szituba. Megkeresett egy pióca jellemű ribbanc, összehordott hetet-havat, aztán később kiderült, hogy a fele sem volt igaz.

Feltételezve, hogy valós a kérdésben vázolt sztori, és tényleg terhes a kislány, akkor szó sem lehetne megbocsájtásról. Menjen a pasi, és nevelje a gyerekét.