Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Féltékeny vagyok az exére? Ti is voltatok így, mi a teendő?
A párom három évig élt párkapcsolatban egy venezuelai csajjal.
Félévente kirepült hozzá, ami nem kevés összeg, és már eljegyzési gyűrűt is vett neki. Csak kiderült, hogy folyamatosan csalta a páromat.
Mi gimis korunk óta legjobb barátok vagyunk. Negyedévre rá jöttünk össze, miután szakítottak.
Ha rákérdezek, hogy nem csak a biztonság és a magány elkerülése miatt van velem, akkor felkapja a vizet.
A telefonjában még benne vannak a csajról a képek.
A világ egyik leggyönyörűbb nőjéről van szó. Magas, formás, izmos, sportos test, kerek, nagy mellek, kreol bőr, gyönyörű, drékig érő fekete haj, és olyan arc, ami mellett a szupermodellek és elbújhatnának. Ráadásul, ha rákérdezek, hogy milyen volt, csak azt hallom, hogy egy egzotikus, szexistennő volt, és minden tökéletes volt.
Amikor összeköltöztünk két hónapja, a szerelmes leveleiket is megtaláltam - a szobában ahova cuccoltam be. Olyan romantikus volt. Velem meg az ellentéte. Ha rákérdezek, azt mondja, hogy az már megszállotsság volt és örüljek, hogy vége, és sopha senkiért nem fog megtenni annyit, mind azért a Victoriáért.
De ettől én olyan rosszul érzem magam.
Én csak második vagyok, és soha nem frog annyit feccelni a mi kapcsolatunkba, mint az exéébe.
Ráadásul kisebbségi komplexusom van. Alacsony vagyok, és nem vagyok egy szép nő, hullafehér bőrrel. Úgy érzem soha nem érhetek fel az exhez, és a kapcsolatunk sem lesz olyan.
Unom, hogy mindig csak második leszek, mert az aktuális páromat összetörte az exe :/
Jogosan vagyok féltékeny? Jogos a kisebbségi komplexus? Ti hogy viselkedétek ha az ex egy palvin barbi szerű istennő lenne? Jogosan fáj, h értem nem tenne meg annyit? Akkor meg minek jött velem össze? Állítása alapján szeret...
"az már megszállotsság volt és örüljek, hogy vége"
Volt ilyen kapcsolatom. Külsőre tökéletes, belsőre súlyosan személyiségzavaros. Viharos kapcsolat volt, és pont emiatt elég sok hülyeséget is megtettem miatta. Nem tartott sokáig, de nagyon megviselt, örülök, hogy vége...
A mostani páromért valószínűleg nem tennék ilyen őrültségeket, és ez abszolút pozitív, mivel mellette BIZTONSÁGBAN érzem magam és boldognak. Az exemről pedig ha lehet, hallani sem szeretnék, annyira irritál már.
Én megértem a problémádat, mondjuk annyi a különbség, hogy az én barátom exbarátnője nem egy szupermodell, sőt, minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy én jobban nézek ki nála.
Azt a lányt eljegyezte. Fél év után, úgy, hogy együtt sem éltek. Meg is lett az eredménye, kiderült aztán, hogy a lány még mindig az első barátját szereti.
Viszont én úgy érzem, hogy a barátom csalódott ebben az elkötelezettségi dologban és emiatt nem fog majd engem is megkérni. Pedig voltak rá megjegyzései, és gyakran beszélünk erről (az eljegyzésről és az ex barátnőjéről is), és mindig azzal jön, hogy ne hasonlítgassam magam hozzá.
A leveles szitu is ismerős, csak én olyan levelet találtam, amit a csajszi írt neki... Abban kifejtette, hogy mennyire szereti és annyira várja, hogy a kis felesége lehessen. Nagyon rosszul esett, de tudatosítanom kell magamban minden egyes nap, hogy annak vége és a barátom lezárta. Kicsit nehezíti a dolgot, hogy a lány még azt hiszi, hogy ők mekkora barátok és néha beszélnek telefonon, de a barátom állítása szerint már mind a ketten túl léptek.
Nézd, ha annyira jó lett volna az ő kapcsolatuk, akkor még mindig vele lenne. És azt is el kell fogadnod, hogy mindig lesz olyan aki szebb/csinosabb/jobb mint amilyennek te érzed magad. De a párod veled van és nem véletlenül. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!