Honnan tudja az ember, hogy a férfi megfelelő arra, hogy gyereket szüljön neki? Biztosnak kell lennem abban, hogy ő az akitől szeretnék?

Tedd a szívedre a kezed és kérdezd meg magadtól, hogy ha 38 éves koráig nem volt képes felnőni, akkor ezután lesz-e bármi változás..

Az egy dolog, hogy esetleg ő még nem vágyik gyerekre. Na de hogy a 12 éves unokahúgom önállóbb nála.. Ha szülsz neki egy gyereket, akkor 2 gyereked lesz. Lehet, hogy segít a háztartásban, de hogy egyedül semmit nem lesz képes elintézni, márpedig egy gyerek mellett bőven akad dolog..

Én szakítanék és keresnék egy olyan férfit, akivel lehet családot tervezni.

Azt pedig értem én, hogy 30 előtt akarsz szülni, de most felvázolok 2 szituációt.

1. Együtt maradsz vele, 1 év múlva (talán!!!) szülsz egy gyereket.. lehet, hogy 3 év múlva sem akar, megjegyzem. Aztán lesz egy gyereked és egy életképtelen partnered, aki nemhogy segít, de hátráltat is.

2. Szakítasz. 1 éven belül találsz valakit..akkor leszel 28-29. Majd 1-2 év után gyereket vállaltok. Így meg leszel 30-32 éves mikor szülsz. Cserébe az a partner elvesz téged feleségül, és mindig ott van melletted, lehet rá számítani.

Nem éri meg neked az a +1 év? Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi párod sem akar gyereket még..tehát ha rajta múlna, akkor ugyanúgy nem szülnél 30 évesen, cserébe még 3 évet elpazaroltál egy olyan emberre, akire egészen biztos, hogy nem számíthatsz a későbbiekben sem.

Csak gondold végig...

Még te magad is megőrülsz attól, hogy életképtelen, akkor mégis mit vársz? Kényszerből belehajszolod egy házasságba és gyerekbe, amiről aztán gondoskodhatsz majd egyedül, mivel ő kb ahhoz is hü..lye, hogy egyedül kösse be a cipőjét?

Nem túl férfias apakép, és őszintén az, hogy kedves meg hűséges nem valami extra kéne legyen, hanem alap dolog.

Persze kierőszakolhatod belőle a gyereket de ezek alapján majd úgyis lelép, így meg nem tudom minek az egész? 31 évesen meg talán szülhetnél egy férfinak, és nem egy nagyra nőtt óvodásnak.

"Vagy minden férfi ilyen?"

Én férfiként írom, hogy már a kérdés is mélyen sértő a normális férfiakra nézve. Nem bmeg, nem ilyenek a férfiak. Lehet, hogy vannak akik nem akarnak gyereket, de azok is el tudják intézni az ügyeiket.

Te kifogtál egy igazi balf*t.

Te vagy az a típus, aki teherbe esik, mert annyira kell a baba, aztán majd 1-2 év múlva keresel egy balekot, aki eltartaná a gyerekedet, mert a pasidra nem lehet számítani.

De azért szüljél egy ilyen kapcsolatba gyereket, te felelőtlen kis hülye.

Ez a két véglet volt.. Vannak normális férfiak is.

#1

Igen, biztosnak kell lenni.

Én biztos voltam benne, hogy jó férj és jó apuka lesz a párom és az is lett.

De ismerek olyat is, aki egy "alkalmatlan" férfival is bevállalt gyereket. Sürgette az idő. Már terhesen megmondta, hogy ő magának szüli a gyereket, tudja, hogy a párja max. akkor foglalkozik majd vele, ha nagyobb lesz, vagy, ha muszáj lesz.

Igaza volt, így is lett. 10 éves a gyerek. Együtt vannak azóta is. Apukaként nem épp mintaértékű a férfi, de amúgy rendes pasi és az asszony így is jól megvan, vele is, a gyerekkel is.

Én mindenesetre nem lennék boldog, ha a férjem leszarná a gyerekünket és kocsmába menne....

Ha felmerül a kétkedés, akkor nem álltok készen arra, hogy gyermeket vállaljatok. Gondolom, ez neked is egyértelmű, ha már kérdést írtál ki. :)

Én nem várnék arra, hogy megkomolyodjon a párom. Ha eddig nem tudott, akkor nem valószínű, hogy ezután meg fog.

Viszont, mivel azt mondod, hogy egyébként nincs köztetek gond, és szereted, én ezeket felvázolnám neki. Hogy szeretnél családot, és úgy látod, erre ő nem alkalmas. Nem szeretnéd kényszeríteni, viszont ez esetben nem egymás mellett van a helyetek. Ha ilyen beszélgetést követően azt látod, hogy magától(!) arra jut, hogy változni szeretne, és tud is, akkor talán van remény. Én néhány hónapot adnék a dolognak.