Hogyan lehet ezen a siralmas mélyponton túljutni?

A párommal sajnos, mélypontra jutottunk. Imádjuk egymást, de a szexuális életünk gyakorlatilag nulla, mióta megszületett a kislányunk, aki már 2,5 éves (!!!). Ez azonban sok minden másra is kihatással van, érzem, feszültséget generál köztünk. A probléma ott vette kezdetét, hogy teherbe estem. Akartuk a picit, de a terhesség alatt a páromnak ellenérzései voltak, így mindössze kétszer voltunk együtt. Azt mondta, nem kívánja így, mert fél, hogy baja lesz a babának. Azóta megszületett a kislányunk, egyszer voltunk együtt. Vagy túl fáradt, vagy ideges a munka miatt. Megértem, rengeteg felelősséggel jár a munkája, felelős beosztásban dolgozik, pénzzel, céges pénzügyekkel foglalkozik, ez tényleg sokat kivesz az emberből. Eleinte azt hittem, hogy azért az én hibám is. Mert hát szülés után jó ideig volt pocakom, a bőröm sem volt reklámba illő, aránytalanul fogytam, de hát a legtöbb nő már csak ilyen. Elkezdtem sportolni, reméltem, hogyha szép alakom lesz, feszes bőröm, izmos testem, az majd jó lesz. Hát most itt vagyok, hajszálra vagyok attól a bizonyos "kockahastól", nem panaszkodom, tényleg meghozta az eredményét a kitartó edzés, de így sem jó. És feladtam. Nem tudom, mit tegyek, hogy jó legyen. Mert most zavarja a kupi (gyerek mellett csak álmodom standard rendről, de igyekszem), vagy a mosatlan (lassan már rommá mosogatom a kezem, hogy ez se legyen baj), vagy mosni kellene (eskü, hamarosan Mosó Masa lesz a második nevem!), vagy a lakásfelújítás miatt ideges, mert nem igazán haladunk... Vagy szimplán fáradt. Tudom, hogy nincs senkije, és bízom Benne, szeretem a páromat, de teljesen kétségbe vagyok már esve. Nem tudom, mit rontok el, miért nem megy ez úgy, mint régen.