Léteznek még olyan nők akik nem esnek kísértésbe ha más (OK) udvarolnak nekik miközben párkapcsolatba vannak?

Pedig a férjek egyszerűek. Ha üres a zacsijuk, és tele a hasuk, akkor egyszerűen lusták félrelépni.

De ha mégis megteszik, az a legtöbb esetben az otthonlévő sárkány miatt van, akivel nem lehet megbeszélni semmit, aki szerint csak a férfi lehet hibás mindenért, ők maguk tökéletesek. És szerintük ha egy férfi hibázik, arra sosincs mentség, de ha egy nő csinál rosszat, akkor az a férfi miatt van.

Pedig ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Lehet, hogy néhány hónapig, vagy akár évig egy kapcsolatban, együttélésben mindkét fél iszonyatosan cuki, megértő, bűbájos és szexisten/istennő tud lenni. De a hosszú évek alatt bármi előfordulhat, ami miatt az egyik, vagy mindkét felet olyan tartós stressz éri, vagy olyan problémába fut bele, amit nem tud egykönnyen feldolgozni és ilyenkor az állandó feszültség, lelki kimerültség, vagy esetleg valami fizikai betegség miatt nem tud mindig olyan tündibündi, tökéletes férj, vagy feleség lenni. Türelmetlenebb lesz, magába fordulóbb, visszább esik a libidó, vagy már nem tud olyan szórakoztató társaság lenni.

Sajnos tényleg sokan úgy veszik, hogy egy kapcsolat arról szól, hogy őt mindig és minden téren kielégítsék, ezért a másikat a legnehezebb helyzetben hagyják ott, csalják meg, mert mi az, hogy nem kapnak meg mindent, amit akarnak?

"Pedig a férjek egyszerűek. Ha üres a zacsijuk, és tele a hasuk, akkor egyszerűen lusták félrelépni."

És ha a nő beteg és nem tud a férjével lenni, feljogosítja a férfit, hogy megcsalja?

Ha dolgozik és estére nem tud vacsorát főzni feljogosítja a férfit, hogy megcsalja?

Nemcsak elvárni kell folyton egy nőtől. Rakjátok rájuk a súlyokat, mondván ti milyen egyszerűek vagytok. Hát, gratulálok ehhez a hozzáálláshoz.

Amúgy aki könnyűvérű, legyen az férfi vagy nő, úgysem fog kihagyni egy adandó lehetőséget sem, hiába próbálja a párja mindenben kielégíteni.

Ha nem lesz épp ott akkor, az már elég ok az ilyeneknek.

Létezik!

Attól még hogy egy nő párkapcsolatban van....még lehet szimpatkus másoknak (nyilván nincs a homlokunkra írva hogy "foglalt"). Viszont aki tiszteli a párját (ill. a párja is őt)minden téren úgy érzi h megtalálta a másik felét, az nem lép félre sehogy (max kedvesen megköszöni a bókokat)!!! A félrelépés nem önigazolás....csak önámítás, a másik (kezdeményező) becsapása. Ott a kapcsolattal nem stimmel valami.....

N