Melyik a jobb, ugy egyutt lenni, hogy nem szeret, vagy elhagyni? Kisgyerekunk van.

Mivel menni nem tudsz...

Én igyekeznék mindent megtenni hogy saját lábra tudjak állni, közben pedig elgondolkoznák, és elkezdenék beszélgetni a párommal hogy hogy jutottunk odáig hogy már nem szeret, mi az amiért elhidegült, mit vár a kapcsolatunktól, milyen jövőt tervez így?

Tényleg próbáljátok megbeszélni ezt. Hosszú távon így nem maradhattok de míg nem tudsz önálló lenni tényleg nem tudsz mit csinálni, max azt hogy apa neveli a picit, te meg kezdesz valamit az életeddel..

Amúgy kiegészítő kereset? Nekem hasznos hobbijaim vannak ékszereket készítek, babadolgokat (nyálkendő, ruhák jelmezek rácsvédők ágynemű szettek stb), szobadekorálást vállalok(szépen festek és jó kézügyességgel valósítom meg azokat az elképzeléseket amiket magazinos babaszobáknál látnak) Szép hasznom van belőle, pedig tényleg nem olyan céllal kezdtem el csak ismerősöknél először utána meg megtetszett másoknak is és ennyi..

Ez nagyon sokszor megesik, hogy egy kisgyerek érkezése átrendezi a családi szerepeket, kapcsolatokat. Nagyon sokaknak siklik félre ilyenkor. Én védőnő vagyok és elég sok ilyet láttam.

Ha még bármi kötődést, érzelmet éreztek egymást iránt, addig azért van remény. Nyilván egy gyereknek se jó ha csak miatta maradnak együtt a szülők akik aztán idegileg felörlődnek ebben, de lehet hogy csak néhány párterápiás alkalom kéne, vagy egy alapos intelligens beszélgetés őszintén a helyzetről..

Én hasonló helyzetben vagyok,bár anyagilag annyira nem katasztrofális a helyzeten.Tanulok,meg még fogok is,és éppen munkát keresek.

Javasolom ezt neked is.Valamiért még ott van,gondolom a kényelem,de ha ezt az arcodba köpte így,akkor nem sok esélyetek van már együtt.Keress munkát,próbálj függetlenedni.