Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ez manipulatív volt?
A barátommal élek együtt, meg két másik lánnyal (egyetemisták vagyunk). Az egyik lányt sosem kedveltem, de alapvetően kedves, így mielőtt összeköltöztünk úgy gondoltam, hogy majd megszokom (előző évben sokkal rosszabb lakótársaim voltak). Viszont nem szoktam meg, egyre jobban irritál, már csak az is, ha egyáltalán beszél.
Tegnap a barátom megkérdezte, hogy akarok-e megnézni vele egy filmet. Mondtam, hogy persze, így elkezdtük nézni a nappaliban, aztán kb. a felénél kimentünk a konyhába. Közben bejött az említett lakótársam, és a barátom elkezdett beszélgetni vele. Én visszamentem a nappaliba, hogy nézhessük tovább a filmet, de ő kb. húsz percen át beszélgetett a lakótársammal, aztán visszament a szobájába tanulni. Kicsit később visszajött hozzám, és mondta, hogy csak tanul még két órát, ezért "tűnt el". Mondtam, hogy oké, de úgy, hogy lássa, hogy nincs jó kedvem. Később megint odajött hozzám, és bocsánatot kért, amiért olyan sokáig beszélgettek és "otthagyott" (egyébként ez már többször előfordult, ezekre is azt mondta, hogy sajnálja). Én azt mondtam, hogy jobb lenne, ha nem tenné ezt. Megint bocsánatot kért, és mondta, hogy inkább egyedül hagy egy kicsit.
Aztán olyan egy óra múlva megint odajött hozzám, és kérdezte, hogy zavar-e. Azt mondtam, hogy jobb lenne beszélni erről. Elkezdtem sírni, de mondtam neki, hogy nem szomorú vagyok, csak dühös. Megkérdezte, hogy most utálom-e, és akkor végre elmondtam, hogy valójában csak a lakótársamra haragszom, mert egyszerűen nem tudom tolerálni.
Azt is elmondtam, hogy ez az egész azért esett rosszul, mert régen anyukám is mindig ezt csinálta, hogy közösen csináltunk valamit, de aztán pl. telefonon kereste egy barátnője, és olyankor szó nélkül kiment a szobából, és órákig beszélgetett vele, én meg vártam.
Utána felmentünk a szobámba, de a barátom mondta, hogy lent hagyott valamit, és csak pár perc múlva jött utánam. És utána azt mondta, hogy igazában majdnem pánikrohama lett, mert még sosem látott ilyennek, és hogy korábban amikor odajött hozzám azt hitte, hogy szakítani fogok vele. Végül sikerült mindent megbeszélnünk, így most minden oké.
Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor azt kell hogy mondjam, hogy akkor nyugodtam meg, amikor ismét azt éreztem, hogy mindent kontroll alatt tartok, és hogy én okoztam neki bűntudatot (persze azt nem akartam, hogy sokáig ezen rágódjon).
A barátommal majdnem mindig kiegyensúlyozott vagyok, nagyon szeretek vele lenni, mert olyankor tényleg nyugodt vagyok. Másokkal gyakran el kell játszanom, hogy tényleg érdekelnek, ezért sokszor egyszerűbb, ha egy zárkózott de kedves lánynak gondolnak.
Ti mit gondoltok erről? Nyilván nem volt teljesen szándékos ez a "kitörésem", de talán mégis jobb, hogy a barátom tud arról, hogy mit érzek.
20/L
válasza:Es miert, mit tett ellened?
Raadasul nemcsak kepmutato vagy hanem elvarod hogy a baratod se beszeljen vele es legyen vele rosszba csak azert mert te nem kedveled. Tiszta dedo, komolyan. Es igen, manipulativ vagy. Ami tipikusan a narcisztikus perverz emberek jellemzoje. Ezt sajnos tudom mert korul voltam es vagyok veve nem egy ilyen emberrel...
Ahhoz mit szolnal ha teged nem birnanak a lakotarsak es veled viselkednenek igy? Na az mar nem tetszene ugye? Akkor itt sirnal-rinal hogy "dehat en nem csinaltam semmit akkor miert utal?"
válasza: válasza:De ő hozta fel, hogy nézzük meg, hogy együtt csináljunk valamit. És korábban is azt mondta, hogy velem akarja megnézni.
Nem mondtam neki, hogy nem beszéljen a lakótársammal. Azt mondtam neki, hogy én nem kedvelem, és ha már velem csinál valamit, akkor ne feledkezzen meg rólam hirtelen. És tudta, hogy rosszul esett, mert konkrétan ezért kért bocsánatot, én nem is mondtam, hogy mi a bajom.
De nem akarom megrongálni vele a kapcsolatomat mert tényleg szeretek vele lenni, azt viszont nem szeretem, ha így lekezelnek, mert így azt éreztem, hogy fontosabb számára az a felszínes beszélgetés, mint hogy velem legyen.
válasza:Latod itt van a baj, hogy te eldontod hogy "felszines beszelgetes" volt. Es hogy neki az fontosabb. Kimentetek a konyhaba, te ugy dontottel visszamesz tehat te hagytad ott a szabad akaratodbol. Ezzel kvazi olyan mintha raeroltetned hogy azt csinalja amit te szeretnel. Mi baj lett volna abbol ha 20 perccel kesobb folytatjatok a filmnezest?
Az meg hogy tudja miert kell bocsanatot kernie: nem tudom mennyi ideje vagytok egyutt de ha valaki egy ideig egyutt el egy narcisztikus emberrel mint amilyen egyre valoszinubb az adott valaszok alapjan hogy te is vagy, akkor kb kitalalja azt hogy mit kell mondani ahhoz hogy ismet beke legyen otthon. Tapasztalatbol mondom, hiszen volt sajnos hozzajuk szerencsem elegge sokszor az eletem soran. Mivel tudja hogy nem kedveled a lanyt es utana "balheztal" (a csendes durci is balhe es a narcisztikus perverz emberek tipikusan igy kezdik hogy jojjon ra a masik hogy neki baja van)ezert akinek egy kis sutnivaloja is van az kitalalja hogy mi miatt van a problema es kell bocsanatot kernie.
Persze utana mindig van "kifogas" hogy milyen multbeli dolog miatt lett ilyen az illeto.
Azert tudom ezt igy mondani mert en alltam az "aldozati oldalon", parkapcsolatban is. Detto ilyen jellegu dolgokon mentem keresztul egy volt pasim reszerol mint amit te csinalsz a baratoddal. O akarta eldonteni hogy mi a fontos es mi nem.
Meselek egy sztorit, ami a sokadik utan a kapcsolatunk veget jelentette.
Megkerdeztem mit szeretne csinalni a hetvegen, tobb program is kilatasban volt. Vegul egy koncertre azt mondta, jo, menjunk el.
Kozben felhivott egy baratnom akit o nem is ismert elotte amugy, vagy talan latta egyszer-ketszer, hogy mi megyunk-e a koncertre mert o is latta hogy lesz, es menne de keres ismerosoket. Mondtam hogy igen, es de jo, talalkozzunk ott. Kozben egy masik lany is mondta (aki egyebkent ennek a sracnak az unokatestvere volt de o nem szeretett vele idot tolteni mert a lany neha szokott inni meg "csunyan beszel"- komoly indok, ugye? Plane hogy nem is igaz, egy nagyon kedves es ertelmes, tanult lanyrol van szo akinek az a bune hogy neha buliban iszik alkoholt is...)
Na innentol kezdve, ugyan nem mondta, de durcizott ezerrel, es el akarta erni hogy buntudatom legyen mert mondtam ezeknek a lanyoknak hogy ott leszunk es talalkozzunk ott.
Kitalalta hogy menjunk kocsival direkt hogy en ne tudjak inni (neki nem volt jogositvanya) - persze abban nem segitett, hogy parkolohelyet talaljak...
Majd mikor bementunk, kifizettem a belepot, mar minden baj volt. Hogy en miert kenyszeritem ot ilyen szorakozohelyre ahol mindenki dohanyzik (nem mert tilos) es biztos lesznek akik isznak es reszegek. Es most azonnal menjunk haza megbeszelni, mert kulonben szakitunk mert neki ilyen kapcsolat nem kell.
Na itt mondtam hogy akkor OK o mehet de en maradok mert egyreszt a jegyet mar kifizettem, masreszt erdekel a koncert... A metro meg jar...
El is ment, en kikapcsoltam a telefont, majd a baratnommel buliztunk egy jot, este meg vettunk egy uveg jofajta vorosbort (amikor mar nala aludtam es nem vezettem) es elbeszelgettunk...
Hirtelen tort meg bennem valami es onnantol kezdve menekultem hanyatt-homlok kifele a dologbol. Addig allandoan bocsanatot kertem olyan dolgokert is amiert nem kellett volna (pl egy reg nem latott baratnom hivott telefonon pont amikor egyutt csinaltunk valamit, en pedig beszeltem vele vagy 20 percet. Ebbol hatalmas balhe volt...)
Szoval azert ezekkel a dolgokkal ovatosan banj es ne akard priorizalni hogy a masiknak mi fontos es mi nem. Felnott ember aki eldontheti es te max elfogadod... Esetleg azt elmondhatod neki viccesen hogy "je ezek szerint megsem erdekel a film"? Ha mar az a baj hogy nem folytattatok rogton. De nem buntudatot kelteni benne mert az visszaut egy ido utan...
Jó, értem, hogy mire gondolsz, de szerintem annyit megtehetett volna, hogy miután befejezte a beszélgetést még odaszól nekem, hogy bocsi de most visszamegyek tanulni, nézd végig egyedül, ha gondolod. Ettől még rosszul esett volna. Meg akkor is, ha egyáltalán nem mondok semmit, mert akkor meg alul maradok. Arra én is rájöttem, hogy valószínűleg nem így kellett volna reagálnom, de a gyerekkori dolgok miatt szerintem meg lehet érteni, hogy miért. Az mindegy, hogy kifogás-e vagy sem, attól még így van.
Arról amit leírtál a volt kapcsolatodról, persze megértem a te oldaladat, de valószínűleg én is úgy reagáltam volna, mint a volt barátod (bár én megpróbálom kerülni az ennyire nyílt konfliktust). Azt viszont nem tudom, hogy ezzel mit lehet tenni, még ha egyszer tudatosítok is magamban valamit, a következő alkalommal megint ez a viselkedés jön természetesen. És mivel eddig működött, ezért megbánást sem érzek. Általában tudom, hogy meddig mehetek el, bár most a barátom reakciója (pánikroham) részben váratlanul ért.
válasza:Tudod az az erdekes hogy minel tobbet irsz annal inkabb tudatosul bennem hogy helyes a tavdiagnozis.
Te a parkapcsolatot nem ket egyenlo ember kapcsolatanak fogod fel hanem az egok harcanak ahol a tiednek kell mindig felul lenni ("alulmaradok, megalaznak" stb.)
Es a "tudom meddig mehetek el". Vagyis nyeregben erzed magad.
Csak azert irom hogy vigyazz mert nalunk is azt hitte a baratom hogy "tudja meddig mehet el". Es allandoan az o egoja akart gyozni. Es az elejen ott sem volt nyilt konfliktus, egy ido utan lazadni kezdtem, akkor jottek a nyilt konfliktusok.
Persze ezek mely nyomot hagytak bennem es egy darabig kuzdottem a kapcsolatunkert. Mert szerettem. A kornyezetem persze agalt ellene es lattak hogy nincs rendben a dolog.
Amig aztan egyszer eleg nem lett. Es akkor mar megtort valami.
Nekem is volt panikrohamom, pont mint a baratodnak. Aztan egyszercsak rajottem hogy nem er annyit. O is azt hitte, hogy megteheti. Aztan nagyot koppant amikor nem volt visszaut.
O azota sem valtozott es azota sincs parkapcsolata. Pedig mar 42 eves.
En meg mar tudom hogy az eletben ezt meg egyszer valakitol nem fogom elturni.
A ferjemmel teljesen egyenranguak vagyunk, ha valamelyikunk hibazik akkor tudunk bocsanatot kerni es megbeszelni.
Ugyhogy ha nem akarod elrontani a kapcsolatodat akkor szerintem villamgyorsan keress fel egy pszichologust, es ne legy ennyire elszallva magadtol mert senki sem potolhatatlan.
Az exemre konkretan a komplett barati tarsasagom haragszik, a szulei sirva hivtak fel amikor szakitottunk hogy bocsanatot kerjenek a fiuk viselkedeseert... Es hogy azt hittek hogy ertem kepes lesz megvaltozni es remenykedtek hogy en leszek a menyuk.
Ugyhogy ha szeretnel ilyen helyzetbe kerulni akkor hajra, jatszadozz meg egy kicsit a pasiddal. Ha nem, akkor noj fel es tegyel ellene hogy tonkremenjen a kapcsolatotok, mert ezt most igy elore boritekolom. Lassan 40 eves elettapasztalattal lattam egyet s mast, elhiheted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!