Lehetek boldog a bántalmazó férjem mellett?

Teljesen tanácstalan vagyok, próbálom elfogultság nélkül leírni a történetemet a tényekre hagyatkozva. Szeretném, ha elmondanátok a véleményeteket.

30 éves két gyermekes anyuka vagyok. A férjemmel, aki 10 évvel idősebb nálam, 8 éve vagyunk együtt. Az elmúlt évek tele voltak nehézségekkel, mind anyagi értelemben, mind a családunk szempontjából. Elveszítettem anyukámat, akivel a férjem nem ápolt túl jó viszonyt. Sokat bántotta anyukámat, főleg szóban. De mivel szerettem a férjemet, elnéztem neki.

Amíg Magyarországon éltünk, a férjem néha bántalmazott. Nagyon csúnyán beszélt velem, többször leköpött, a gyerek előtt megütött, de sose annyira, hogy nyoma legyen. Nagyon mélyen érintett ez engem, mert nagyon szerettem őt.

A bántásokat sosem mondtam el senkinek, szégyelltem, és a férjem mindig azt mondta, miattam van minden rossz, az ütést pedig kiprovokáltam, mert neki kell eltartania, én csak a két gyerekkel vagyok otthon. Itt hozzáfűzöm, hogy nincs segítségem, az életben soha nem vigyázott senki rájuk 5 percre sem. A családjaink érdektelenek ilyen szempontból.

Az évek folyamán végig tudtam, hogy hiba kitartanom mellette, és még azt a kevés önbizalmamat is leépíti az évek folyamán, de vele maradtam, mert nagyon szerettem.

Aztán elhatároztuk, kijöttünk külföldre dolgozni. Reméltem, hogy ha végre megoldódnak az anyagi gondok, minden más lesz. De sajnos rövid idő alatt folytatódtak ugyanazok a problémák. Itt is megütött, veszekedett velem. Így telt el egy év, amikor is a munkahelyemen megismertem egy fiút. Beszélgettünk, és nagyon beleszerettem. De nem történt köztünk csóknál több. Ő szeretett volna engem, de én 3 hónappal ezelőtt elküldtem. Mondtam, ennek semmi értelme, nem tehetem ezt a családommal. Azóta is pokolian bánom, és próbálok felejteni, de nem megy. Szeretném, ha végre boldog lehetnék én, és a két gyermekem. Félek döntést hozni, nem akarok rosszat a két kicsinek (3 és 7 évesek).