Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érzett már így más is? Valami tanács?
A párommal mindketten nagykorúak vagyunk, én egyetemista, ő szakmát tanul. Az egyetem miatt csak hétvégén tudunk találkozni. Ezzel nem is lenne baj, de nagyon kezd már elegem lenni abból, hogy mindkettőnk családja úgy kezel minket, mint a 13 éveseket, és a kapcsolatunkat is.
Közel 20 évesen ő nem jöhet át,mert rossz jegyet kapott, nekem meg kell kérdeznem, hogy nálunk aludhat-e, az apám pedig fél órás monlógot tart érte, hogy ez nem átjáróház (ahhoz képest velünk lakik az unokaöccse a feleségével, kislányával, mert újítják a házukat, mellesleg a fizetését ne részletezném, a lakbérünkhöz semmi köze...).
Reggelente, ha ittalszik, félek felkelni,mert tudom, hogy 7 után jó eséllyel csörög a telefon, hogy menjen haza takarítani...
Imádom, de ezt kezdem már nagyon nem bírni. Még nehezebb így, hogy csak hétvégén találkozunk.
Valaki valami ötlet, tapasztalat?
Esélyes, hogy okkal nem bírják a srácot, illetve téged. Én voltam ilyen helyzetben nagyon sokáig, és nekem is 19 éves lányként meg kell kérdeznem, hogy itt aludhat-e barátom, ha itthon vagyok ugyanis még mindig ez az Ő házuk nem az én enyém. Ha nem tetszik lehet lakást keresni mindkettőtöknek és akkor annyit lesztek együtt amennyit akartok. A csak hétvégén való találkozásnak nincs semmi baja. Egy idő után úgyis megunnátok egymást, így legalább nem lógtok egymás nyakán állandóan.
Ja és ne gyere azzal hogy nem lehet tanulás mellett fenn tartani egy lakást, mert de. Én albérletben vagyok amúgy a párommal, mindketten dolgozunk és egyetemisták is vagyunk egyszerre.
Én tudom, hogy megoldható. Csak abban a városban,ahol tanulok (Pécs), megkérdeztem pár embert és mindenki azt mondta, hogy felejtsem el, hogy itt munkát találjon egy pályakezdő, nem tűnt-e fel, hogy mennyi koldus van az utcán, és hogy aki itt nem diplomás és nem kereskedő, az éhen fog halni.
Így elég nehéz pozitívan tekinteni a jövőbe... Szóval max akkor lehetünk együtt, ha végzek, addig meg marad a párkapcsolat, ami olyan mintha mi autók lennénk, a szüleink kezében meg lenne a távirányíró -.-
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!