Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » A szerelem tényleg elmúlik...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

A szerelem tényleg elmúlik egyszer? Mennyi idő múlva? És ha igen végleg vagy vissza lehet még hozni?

Figyelt kérdés

Nem tudom, hogy szerelmes vagyok-e még. Tudom, hogy ez mind a kettőnk hibája. A kedvesem keveset foglalkozik velünk (egy gyerekünk van) úgy érzem nem hiányzom neki, a házas életünk is csak "döcög" a gyerekünkkel is kevés időt tölt. Én törekszem kedveskedni, feldobni a házaséletünket, stb, de nem megy mert ő mindig tesz valami olyat amitől még az életkedvem is elmegy. (a múltkor rányitottam ahogy éppen... szóval inkább elintézi magának mint hogy velem legyen, nagyon rosszul esett nekem ez is) Én ebben vagyok hibás, hogy túl korán feladom a próbálkozást. Most nagyon stresszes vagyok mert a kedvesemnek veszélyben a munkahelye, szeretne külföldön elhelyezkedni, de ezt nem akarom, szerintem ez végleg betenne a kapcsolatunknak és vége szakadna meg egyébként sem akarom hogy a gyerekünk úgy nőjön fel, hogy két havonta látja az apját. Ezért én is elvállalok minden munkát akkor is ha filléres mert a családi pótlék és a GYES nem túl sok. Szeretném megmenteni a kapcsolatomat, de olyan nehéz. Nem vagyunk házasok a jelen helyzet alapján nem is mennék hozzá feleségül. Egyikünk sem kacsintgat félre (gondolom...) de néha már elgondolkodok, hogy mégis jó lenne egy olyan ember akivel tényleg jól érzem magam, szóval ezért is bűntudatom van. Nem fogom megcsalni mert képtelen lennék utána a szemébe nézni és egyébként se lenne kivel mert nem járok a bolton kívül sehová és nem ismerek senkit. De már a gondolattól is bűnösnek érzem magam. Hogyan tudnék segíteni magunkon?

2010. márc. 24. 13:32

1/4 anonim

válasza:

A szerelem egy szőrös kis izé ami az erdő széli susnyásban leledzik. Életének javarészét egy sötét kis oduban tölti. Ha valaki megijeszti hajlamos egy életre eltűnni. Bár vannak akik ismerik előcsalogatásának módját. Előhívása ennek függvényében változik :)

Viccet félretéve - Közös megeggyezés, üljetek le - beszéljétek át a dolgokat, kapcsolatotokat, érzéseiteket, mi a fontosabb, hogy lehetne megoldani. Ne te próbálj rájönni a megoldásra. Közös megeggyezést kell kialakítani. Pár sokszor nem megeggyező a két fél elképzelése.

Hasonló helyzetben vagyok énis, igaz hogy nem házasélet, de eléggé nehéz helyzet. Van egy lány, akire úgyérzem egész életemben vártam, sok csalódás után maga a megváltás ebben az életben és ő is ígygondolja. 22 éves vagyok, szeptembertől visszamegyek az egyetemre. Ő 19 most érettségizik, szín kítünő tanuló bár kételkedig abbak hogy felvennék az orvosira. Szóval ott van a kis félelem, hogy nem 1 helyre kerülünk, ami miatt nem merünk komolyabban megnyílni egymás felé. Bár volt már néhány olyan pillanat amikor szorosan öleltük egymást, többször majdnem csók is volt, de mégis ottvan bennünk a félelem hogy ha komolyabb dolog alakulna ki és úgy hozza az élet hogy nem egyhelyre kerülünk, újra át kell élni azt a fájdalmat amit elakarunk mind a ketten kerülni.

Eléggé lehetetlennek tűnik a helyzet de úgygondolom mégis van rá megoldás- a titok a kommunikáció, kitartás, félig meddig reménykedés - de fejben kell eldönteni mindent.

Pl a mi helyzetünkre esetleg a megoldás lehet az hogy megnyílunk egymás felé ezzel is egy kis plusz kitartást, akaraterőt vinni a tanulmányainkba, hogy jobban teljesítsünk, van még 1 plussz amiért megéri küzdeni.

Nem éppen a legmegfelelőbb példa, csak elakartam mondani hogy a leg reménytelenebb helyzetből is kilehet valami jót hozni.