Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » 40-éves férfi vagyok. Megismer...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

40-éves férfi vagyok. Megismerkedésünk előtt egy évvel meghalt a párom gyermeke. Még nincs túl rajta. Most terhes tőlem. Későbbre terveztük. Megijedt. Besokalt. Kidobott. És elveteti. Nincs párom, gyermekem, életem. Feladom! Megérti ezt valaki?

Figyelt kérdés

2015. okt. 14. 17:39
1 2 3 4 5 6 7
 11/63 anonim ***** válasza:
48%

Sajnálom:-(

Lehet kis idôre van most szüksége. Mióta voltatok együtt?

Biztosítsd róla, hogy szereted. Elmondtad neki, hogy te megtartanád a babát és hogy az ô érdekében vetetted fel, hogy vetesse el?

2015. okt. 14. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/63 anonim ***** válasza:
65%

Ez depresszió, ami betegség, és gyógyszerrel lehet javítani rajta. Próbáld meg rávenni, hogy forduljon orvoshoz, és szedjen antidepresszánst! Azt majd az orvos tudja, hogy a terhesség mellett lehet-e.

A depresszió olyan betegség, amin a legtöbb ember átesik élete során néhányszor, bár a többség lábon kihordja, van, aki beleragad, de lehet ma már kezelni is.

2015. okt. 14. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/63 A kérdező kommentje:

Igen.Pontosan tudja,hogy miatta jutottam oda ,hogy akár én is azt mondom,hogy vetessük el.Szinte minden nap biztosítom arról ,hogy szeretem és hogy mellette vagyok.

Igen már én is tudom hogy ezt depressziónak hívják.De nem lehet valakit kényszeríteni arra,hogy szakember segítségét kérje.Sőt még az enyémet sem fogadja el ha szóba hozom ,hogy meg kellene próbálni mert ez nem jó így.Amit magával tesz.Hogy magát okolja mindenért.Hibát keres és talál is magában.Hogy mi nem jó. És el is fogadja. De ő nem egy buta vagy tudatlan nő. Diplomás emberről van szó.Aki nagyon otthon van a szakmájában. Most éppen a másodikat készül befejezni. Ő "csak" teljesen össze van zavarodva! Boldog lennék ha valahogy rá tudnám beszélni a pszichiáter-re. Mindenkinek segítene. Szeretem nagyon. :(

2015. okt. 14. 20:14
 14/63 anonim ***** válasza:
89%
Bízom benne, hogy jóra fordul köztetek a dolog:-(
2015. okt. 14. 20:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/63 anonim ***** válasza:
70%

Nagyon rendes ember lehetsz, és kívánom, hogy heverjétek ki a dolgot, mielőtt még elveteti a gyereket!

Vidd el orvoshoz, vagy beszéld rá a rokonokat hogy vigyék el orvoshoz! A gyermek valamelyest feledtetné vele a veszteségét! Remélem nem futtok ki az időből!

2015. okt. 14. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/63 A kérdező kommentje:
Sajnos nem úgy tűnik ,hogy bármi jó lesz.Kiheverni nem tudom ki tudja -e valamelyikünk is.Nem tudom rábeszélni még arra sem ,hogy ne azt mondja ,hogy sosem akar engem többet.Hogy vihetném orvoshoz? A családja? Elfogadják a döntését és mellette állnak .Szerintük ez a megoldás.Mikor megkerestem őket csak hümmögtek,hogy ez az ő döntése és nem szólnak bele. Az is egy lehetőség ,hogy feledtettné a fájdalmat.De nem fogja. Holnap reggel megy a kórházba. És megszűnik az én sosem látott de mégis létező kicsi gyermekem élete...... És bennem is megszűnik valami örökre.És már nem is jön vissza többé. :( :(
2015. okt. 14. 21:22
 17/63 anonim ***** válasza:
94%

Nagyon rossz ezt olvasni, hogy valakinek ekkora bánata van :(

Én is remélem rendeződik köztetek minden!! Kitartást Neked!! Meg Neki is!

2015. okt. 14. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/63 anonim ***** válasza:
53%
De basszus ne add fel! Próbálkozz lebeszélni az utolsó pillanatig! Nehéz neki, de ez a dolog nem csak róla szól! A te életed meg a magzatét is elrontja ezzel, nem csak a sajátját!
2015. okt. 15. 01:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/63 A kérdező kommentje:
Mindent megtettem már ,hogy ne így legyen.Három napon keresztül az autóban aludtam ,hogy közel lehessek hozzá! Minden pillanatban ,minden beszélgetés csak arról szólt ,hogy ne tegye ezt velünk! Az "erőlködéssel" annyit értem el ,hogy az egész családja -ő is- zaklatásnak vette,hogy elmondtam a fájdalmam.Mondván :Ez az ő döntése ,fogadjam el. :( Tehetetlen vagyok!Pedig bármit megtennék.De a lehetőségeim egyre jobban csökkennek.Ha nem lenne anyám akkor utcán lennék.Már pénzem sincs semmire.De nem csak ez fáj. Most ezekben a percekben vesztem el azt amire egész életemben vártam.Talán éppen most.És ez a tudat már nagyon sok! A gyermekem vesztem el.És semmit nem tudok tenni ellene.Csak fogadjam el??? Emberek! Hogy a fenébe tudnám ezt elfogadni?Hogyan éljek ezzel fájdalommal? Mit lehet ilyenkor tenni? Már tényleg mindenem elvesztettem....
2015. okt. 15. 08:18
 20/63 anonim ***** válasza:
34%

Vedd rá, hogy elmenjen pszichológushoz.

Ha mindent megtettél, többet már nem tudsz. Sajnálom, de van, akin nem lehet, vagy nem minden időben lehet segíteni. Nyilván ez fáj neked, de annál többet, mint amit teszel, nem tudsz tenni. Kell hozzá ő is...

kitartás

2015. okt. 15. 09:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!