Nőkben mi az igaz? Érzelmileg vagy szexuális hűtlenség miatt csalja meg a férjüket vagy a párjukat?

#10 Vallalom a kihivast

#12 Nem azt mondom,hogy bolcs volnek de a jelek szerint tobb tisztelet meg huseg szorult belem a baratom irant ( nem a ferjem vagy elet tarsam meg!) mint egyes felnottekbe akik felre kurogatnak es a huseg szot mar csak hirbol ismerik. Nekik gratulalok

Nézzük időszerűen hogy alakul egy nő élete:

- 0-4 év: cuki újszülött kislány, kisbaba, játék – semmit nem kellett teljesítenie emberileg

- 5-12 év: kis hercegnő, ha bárhogy öltözik, kifesti a körmét, a haját megcsinálja, azaz ha bármit csinál, na meg ő lány, ne bántsd, jó tanuló, a fiúk az iskolában rosszak – semmit nem kellett teljesítenie emberileg

- 12-14 év: észreveszi, hogy a teste óriási adu, ezt kezdi kihasználni – semmit nem kellett teljesítenie emberileg

- 14-30 év: testét és fiatalságát kihasználja, akármit tehet a párkapcsolati piacon és testéből komoly anyagi hasznot húzhat – semmit nem kellett teljesítenie emberileg

30 körül járás kizárólag egy nála okosabb/gazdagabb/talpraesettebb férfival, mert ugye lefele nem választ egy nő szinte soha.

- járás alatt: ő a jó csaj, a pasinak kell kényeztetnie (különben ugye nem lenne vele a csaj), illetve fordítva is adni kell valamit, hogy megmutassa, hogy ő is tud azért adni valami a férfinak, ez legtöbbször az ágyban történik, erre ugye elhomályosodik minden férfi józan gondolkodása

- pár év járás után: egy idő után el lehet nyomni a “megállapodnék” meg a “házasság” utalásokat, meg a “család”-ra is lehet célozgatni

- házasság előtt: ő az ünnepelt eljegyzett, barátnők irigyek

- házasság napja: ő az ünnepelt feleség, mindenki irigy rá, őt ünneplik, na meg az ifjú párt, bár a férfire senki nem irigy valamiért

- házasság után: őt kell ünnepelni a nászúton megint, őt lepik meg már megint a létezéséért, nem ám a férfit

már túl vagyunk egy házasságon, de a nőnek nagyjából még mindig nem kellett semmi komolyat letennie az asztalra azon kívül, hogy a testét olyan módon és akkor használta ki, ahogy jól esett neki

- házasság után pár évvel: jó esetben néhány jó év férfiként, de jön a gyerek, és megint ő az ünnepelt, hogy teherbe esett, a férfi már megint a háttérben van, a barátnők irigykednek

- szülés: mindenki irigykedik, megy a gyerek képe a facebookra, tonnányi elismerés azért, hogy a nő a biológiai kötelességét teljesítette (persze a férfi le van szarva még mindig, mert neki ez nem teljesítmény)

- szülés után: ez az a pont, amikor egy nőnek tényleg emberileg is oda kellene tennie magát valahol az életben.

Ilyenkor rögtön elkezd sírni a szájuk, tudjátok, a “szülés utáni depresszió” és társai. Persze ilyenkor kellene kussban elkezdeni dolgozni és teljesíteni mind a gyerek, mind a párkapcsolat szintjén, pár év múlva meg visszamenni melózni, ilyenkor tonnányi szakirodalom, hogy milyen nehéz is egy fiatal anyának az élete.

Azt hadd jegyezzem meg, hogy a férfinek nagyjából egész életében kussban kellett teljesíteni idáig is, hiszen őt önmagáért ( a létezéséért) ugye senki nem szereti csak úgy és nincsenek kiváltságai. Fiatal apák sorsáról meg valahogy senki nem ír még soha, legalábbis hozzám nem jutott el ilyesmi.

- szülés után 2-4 évvel: elkezdenek válni a párok, mivel egy nő elkezdi biztonságban érezni magát a gyerek miatt, illetve kimutatni a foga fehérjét (házi sárkány effektus), a férfi továbbra is hülyére dolgozhatja magát, különösebb elismerés nem érte eddig amúgy sem az életben, kezdi megunni a csesztetést, de reménykedik, hogy hátha egyszer olyan lesz, mint a házasság előtt és közvetlenül utána, hogy NÉHA az ő kívánságai is teljesültek.

- házasság után 5-10 évvel: kezdi látni mindkét fél, hogy kihez is ment, illetve mit is kap vissza azért, amit beletett. A nőknek ekkor kéne a sarkukra állni és teljesíteni a gyerek-család-munka vonalon, sír is a szájuk, tele van a net meg a magazinok sajnáltatós cikkekkel, hogy milyen istentelen nehéz az anyáknak az életük, ha fel kell emelniük a seggüket és tényleg csinálni kellene valamit. A férfi továbbra is csendben tolhatja a szekeret immár a család alá, hiszen ő a férfi, ő menjen és csendben csinálja a dolgát. Igaz, hogy eddig alig-alig jutott neki a jóból, úgy házasság előtt és jó esetben az első pár évben, de örüljön, hogy valaki hozzáment, mert hát ugye ő sem tökéletes.

Na ilyenkor kezd el válni mindenki.

(forrás: férfihang.hu)

#25 Hogy ez milyen igaz. Ugyanezt látom mindenhol.

Talán annyit tennék hozzá, hogy a válás előtt a férfi kínjában már félrelép, mert az asszony a saját tehetetlensége, hozzáállása miatt, ami a fent leírt okokból van, már rég szexmegvonással bünteti. De miután félrelépett már lehet is (megint) a férfit okolni a válásért is. És mi következik? Megint a nő van a középpontban, jönnek a barátnők sajnálni, vígasztalni, stb, ahogy már leírtad. Közben a férfi meg csendben dolgozik tovább, és továbbra is eltartja azt a nőt, aki még mindig nem tett le semmit az "asztalra"....