Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Anyuci pici fiát meddig tudnátok tolerálni?
A barátom 20 éves, 2 éve másik városba költözött az egyetem miatt. Látszólag önellátó, de 1-1,5 hétre előre főz neki az anyukája (1-2 havonta jár haza). Ha megnézünk egy szomorúbb filmet, bedepizik, hogy ő meg akarja ölelni az anyukáját. Ha otthon van, és bármi baja van (pl megvágja az ujját) az anyukája ápolgatja, kenegeti. Elvárja, hogy az anyja szedjen neki ételt, még akkor is, ha külön eszik. Ha meg akar venni teszem azt egy ruhát, nem képes egyedül dönteni, fel kell hívnia az anyját.
Most nyár végén kész trauma, hogy el kell újra költözni a szülői házból.
Nagyon szeretem a fiút, de véges a türelmem. Egyszerűen nem érzem azt, hogy felnőtt férfiként tudna helytállni a kapcsolatunkban, így alapozni se tudok rá.
Nevetséges 5 éves hülyegyerek a pasid aki 40 évesen is az anyukája szoknyája alól fogja szemlélni a világot.
De te is max. egy kenyeret fogsz megalapozni vajjal mert 30 éves korodig nagyot fordul veled a világ és átmész egy csomó mindenen
Az hogy valakire főznek az még nem anyuci pici fia.
De ez a gyerek nem anyuci pici fia, hanem anyuci visszamaradott pici fia.
Először is, köszönöm a válaszokat!:)
1. Nem teljesen értem a kommented, miért ne alapozhatnék akármi mást a kenyéren kívül?
3. Az ha CSAK főznek, valóban, de súrolja a határt, ha teljesen kiszolgálják.
4. A te kommented se értem teljesen. Sose róttam fel ezt neki, de a pótmamája se akarok lenni.
5. Én is rájöttem, hogy itt rontottam el. :D
Akkor arra is rájöttél gondolom, hogy mit kellene lépned ;) :)
Keress valaki olyat, aki kinőtte az óvodát. :)
5-ös voltam.
Nem reagálok minden részre, de kiemelve:
- "1-1,5 hétre előre főz neki az anyukája" Az anyukák már csak ilyenek. :) Plusz egyetem alatt egyébként is belefér, hogy kevesebbet kelljen főznie, engem is mindig felpakolt anyám, ha egyetem alatt épp hazajöttem, sőt, ismerősi körben ez volt az általános. Hogy csak 1-2 havonta jár haza, az annyira nem durva, ha hetente járna, ijesztőbb lenne.
- "Ha meg akar venni teszem azt egy ruhát, nem képes egyedül dönteni, fel kell hívnia az anyját." Mikor párom először csinált ilyet (30 évesen!), én nagyon meglepődtem, meg is mosolyogtam, vérig sértődött. Aztán végül kiderült a miért: odáig eljutott, hogy L-es a mérete, de teszem azt elmentünk egy nadrágot, farmert venni, akkor onnantól kezdve megállt a tudomány, hogy mi alapján számozzák egyiket vagy másikat, ha neki a többi nadrágja nem úgy van méretezve... anyu pedig ezeket tudja. 20 évesen, gondolom, ez még inkább jellemző, mert mindig anyu vette a ruhát. :)
Nem mondom, hogy ez kimenti az anyucipicifia státuszból, viszont én nem vágnám rögtön kútba a kapcsolatot. El lehet neki magyarázni, hogy tőled ne várja el, hogy mindent a popója alá tolsz. Ha megérti, elfogadja, tud alkalmazkodni, akkor látok még reményt.
Végül is, még csak húsz éves, nem szakadt ki teljesen a szülői házból. Ez még változhat, ha elkezd felnőni. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!