Csajok! Ti feltekenyek lennetek, vagy zavarna titeket?

Jaj, mintha magamat hallanám.

Igen, én is magamban forrtam a féltékenységtől. Persze tudtam, hogy az adott lányt régebb óta ismeri mint engem, ha vele akarna összejönni, már összejött volna vele, ezért magamban tartottam. Egyszer megbeszéltük, hogy ezt érzem, de soha többé nem emlegettem fel, nem hisztiztem.

Viszont voltak dolgok, amik ugyanebből a bizalmatlanságból adódtak. Nagyon nehéz időszak következett, majd a barátom azt mondta, már nem szerelmes belém. Persze én szerettem őt, sírtam, stb, majd folytatta, hogy viszont a régi énembe (mikor még nem mutattam ki felé a bizalmatlanságom) abba bármikor újra bele tudna szeretni, csak kikészíti, hogy nem hiszek neki. Így megbeszéltük, adunk magunknak fél év próbaidőt. Addig együtt maradunk, igyekszünk törődni egymással, és igyekszem összeszedni magam.

Annyira mély nyomot hagyott bennem ez, és utólag mikor belegondoltam, hogy akkor is velem akar lenni, és küzdeni akar a kapcsolatért, ha már nincs a "lángoló szerelem", és nem csak eldob, hogy rájöttem, nagyon fontos vagyok neki, és életem legnagyobb marhasága volt, hogy annyit kételkedtem benne. Azóta megbízok benne, teljesen. Hű maradt hozzám akkor is, mikor elmúlt a szenvedély, és nem mondott le rólam. Lassan vége a "próbaidőnek", és egyre közelebb kerülünk egymáshoz, úgy érzem újra szeret. Én pedig újra a régi vagyok, már nem aggódok, hogy más fontosabb neki.

Viszont kis híján a kapcsolatomba került az, hogy észhez térjek.

Bocsi az offért, és a regényért, csak szerettem volna leírni, hogy ez az út nem visz semmi jóba.

Nézd, mondd el a párodnak, hogy mit érzel. Beszélgessetek. De ne tedd kockára a kapcsolatod, ha szereted őt. Csináljatok közös programokat, kedveskedj a párodnak, csavard az ujjad köré. Legyél vidám és kedves. Egy vidám és kedves barátnő mellett nem fog hiányozni egy ugyanilyen lány, de egy morcos házisárkány mellől bizony csábító lesz hozzá menekülni.

Akármit teszel, ne követelőzz, ne hisztizz. Csak mondd el neki őszintén, hogy téged ez bánt, és találjatok ki együtt valamit. Ha szeret, akkor meg fog nyugtatni, és át tudjátok beszélni.

Változni 70 éves korban is lehet. Nem nem tudsz megváltozni, hanem nem akarsz, mert ezt munkával jár, dolgoznod kell saját magadon. Javaslom pszichológiai könyvek elolvasását, sokat tudnak segíteni, legalábbis a probléma konkrét felismerésében, és abban is, hogy min hogy lehet változtatni.

Magadat sose hasonlítsd senkihez, mert mindig lesz valaki, aki valamiben jobb, mint te. Így a csajhoz se hasonlítsd magad szerintem. A párod nyilván valami miatt téged szeret, ha bízol benne, akkor szerintem ezzel a részével nem lesz gáz. Az nem baj, ha a csajban nem bízol, mert ha rámozdulna a pasidra és ő téged szeret, akkor le fogja építeni a csajt ilyen szempontból. A féltékenység az önbizalomhiányból adódik (úristen, az a másik jobb, szebb nálam), gondolom esetedben ennek növeléséhez az is szükséges lenne, hogy változtass magadon.

Milyen módszerekkel próbáltál változni?

Az őszinteséggel és hasonló dolgokkal nincs is baj. Én se szoktam jópofizásból kamuzni, minek?...

Azt viszont nem értem, hogy miért kell féljenek tőled. A félelem és a tisztelet 2 külön dolog, erre szerintem vigyázz. Ha félelemből viselkednek úgy, mintha tisztelnének, az elég megtévesztő tud lenni. De miért kell féljenek egy nőtől?

Az nekem ellentmondásos, hogy a kérdésedben azt írod, hogy megváltozni nem tudsz (ezek szerint megfordult a fejedben, eljutottál a gondolatig), majd a válaszodban azt írod, hogy nem hiszed, hogy változnod kéne.