Aki pótlékként kezdte, az is marad?

Szia, bocsánat, csak most vettem észre, hogy írtál. A helyzet nem túl rózsás.

Ez a szakítás öt napig tartott, aztán úgy döntöttem, beérem kevesebbel. Volt egy hosszú beszélgetésünk, felvetettük a lehetőségeket és a lehetséges problémákat, hogy mit tenne, ha rájönne, hogy ez már nem elég neki, ha többre vágyna, ha másra vágyna. Azt mondta, ha velem van, akkor velem van, akkor nincs más, és szólni fog, ha másképp lenne, de most még jól érzi magát vele.

Kb. két hétig minden jól ment, aztán megint jött a hanyagolás, de én elnéző voltam, mert a munkájára fogtam (napi 12-16 óra). A kérdésed után egy nappal pihenni mentünk vidékre, a hanyagolás ugyanúgy folytatódott, szexre csak a második este került sor, a harmadik nap már a kezemet sem fogta meg, meg sem csókolt. Aznap délután megtudtam, hogy megcsal. Nem mondta el, kb a képembe nyomta a telefonján a viberes beszélgetésüket. Előző este úgy írogatott a lánynak és fotózgatta magát, hogy fél méterre ültünk egymástól és beszélgettünk. (Én hülye akkor még azt hittem, hogy a haverjának írogat.) Egészen egyszerűen rám unt és lecserélt. És, hogy mit mondott, amikor rákérdeztem, miért? Azt, hogy talán másra vágyott, csak nem tudta elmondani. Kérdeztem, emlékszik-e a beszélgetésünkre, azt mondta igen, minden nap gondolt rá.

De, ha valóban gondolt volna, ha valóban érdekelte volna, hogy érint ez engem, nem viselkedik ilyen közönyösen, és nem így "közli" velem. Egy gerinctelen, közönyös, hazug és gyáva alak. A pihenés közepén hazajöttem. Már egy hónapja vége van, nem beszéltünk, ő a másik lánnyal jár. Kétlem, hogy szerelmes, egészen egyszerűen az egy könnyebb kapcsolat, még nincsenek elvárásai a lánynak, hogy komolyabb érzelmeket mutasson ki.

Szia, igen, már sikerült kihevernem. Egy ideje újra kapcsolatban vagyok - csak remélni merem, hogy ezúttal jól választottam. Másnak tűnik, mint az előzőek, de bennem van a félsz, főleg, mert a párom a barátom és a lelki társam is egyben. De boldogok vagyunk együtt és nagyon sokat beszélgetünk. Rengeteget.

Nem mondom, hogy nem vagyok még mérges az exemre és hogy nem érzem még mindig megalázottnak magam, nem csak a megcsalás, de amiatt is, amiket eltűrtem a kapcsolatunk alatt. De próbálom azt mondogatni magamnak, hogy neki kéne szégyellnie és megalázottnak éreznie magát. Örülök, hogy felnyílt a szemem, boldog vagyok, hogy ez az út a jelenlegi páromhoz vezetett, de az exemnek kívánom, hogy tapasztalja meg azt a leforrázott, átvert érzést, amit én éreztem, és ami időről időre még felkúszik a torkomon, ha rágondolok. Kívánom, hogy tudja meg, milyen érzés ez, hogy rájöjjön, milyen érzés, amikor egy közönyös ember számára semmit nem jelentenek az érzelmei, és semmit nem jelent a másik számára a tisztesség és a becsület, amivel kezelnie kéne nemcsak a párját, de minden embert.