Három éves kapcsolat mélypontján mit lehet tenni?

Három éve vagyunk együtt a barátnőmmel, egy ideje már együtt is lakunk. Gyorsan haladt a kapcsolatunk és nagyon mélyen megismertük egymást. Mikor összejöttünk lángoló szerelem volt, mikor ez csillapodott, rengeteg vitánk volt, de együtt maradtunk, mára pedig én nem tudom őt úgy szeretni, ahogy ő szeret engem. Unom a hibáit, és azt, hogy nem javít rajtuk (persze lehet hogy én sem az enyémeken), idegesít, ha az az elvárása, hogy olyan legyek mint a kapcsolatunk elején, és férfiasan bevallom középtávtól már nem fordítom el a fejem ha más lány megtetszik, mert kellemes téma a fantiáziámnak.

Szeretem a barátnőmet, de nem úgy, ahogy ő szeretné, és szerinte emiatt én egy önző barom vagyok akit semmi nem érdekel, merthogy már nincs köztünk annyi nyalifali mint az elején, és a gyakran visszatérő problémáit inkább leszarom, minthogy felhúzzam magam rajtuk.

Jelenleg úgy érzem, mintha csak kihasználnám (mintha csak szexre és társaságnak lenne jó) mert lehet, hogy tényleg nem szeretem úgy ahogy ő engem. Lehet, hogy ez egy kis dolognak tűnik, de számomra Az ember tragédiája... Nem tudom jó döntés lenne-e szakítani hiszen én is szeretem őt, és ez már nem egy "simán eldobható" kapcsolat... Persze mi is beszéltünk erről az egészről, minden alkalommal "újult erővel folytatjuk", de ugyan ide jutunk. Nem tudom, hogy léphetnék túl azokon a dolgokon amik zavarnak, és őszintén egy kicsit attól is félek, hogyha szakítunk, akkor mással csak nagyobb volumenű problémáim lesznek.

Tapasztalatok, vélemények, segítséééég?