A barátommal megpofoztuk egymást, mindketten ittasan, azután összevesztünk (nem előtte). Utána provokáltam és kaptam egy pofont. Többi lent, most mit tennél a helyemben?

A történet:

Az éjjel buliban voltunk, mindketten sokat ittunk és ilyenkor különösen hülyék vagyunk még külön-külön is. Úgy kezdődött, hogy nem veszekedtünk, csak valami beszélgetés volt és poén szinten egy picit megakartam "kólintani" az arcát, de nem akartam bántani, meg nevettünk is közben, csak a pia miatt erősebben landolt a kezem, így nem vette poénnak és mivel ő is részeg volt, visszaadta nekem, de én is megéreztem. Nem olyan igazi ütés volt az sem, de azért éreztem, ezért én is visszaadtam neki. Ez persze már egy fokkal szintén erősebb volt tőlem, ő meg ezt szintén visszaadta. Úgyhogy így elmérgesedett a helyzet, igazából egy poén és a pia miatt, mert nem vitatkoztunk előtte semmin. Aztán mivel visszakaptam és már fájt is, elvesztettem én is az eszem és kicsúszott, hogy a "kur .va any. .d". De ezt egy percig sem gondoltam komolyan, ez egy rossz családi példa, mert itthon is sokszor hallom, ha veszekedés van. :( Ő meg ezen teljesen felhúzta magát, és azt mondta hogy na itt vágtam el teljesen magam, vége az egésznek, hogy merészelek én ilyet mondani neki, mikor soha egy rossz szava nem volt hozzám, viszont most emiatt azt mondta rám, hogy egy ri banc vagyok, meg leku .vázott is dühében, utána mikor lenyugodott már csak annyit mondott, hogy hülye liba vagyok. Mondta hogy menjek hazafelé, álljak ki az autójával, mert hazamegy (de tök részeg volt, meg én is). A barátai előtt mondtam neki, hogy sajnálom és ne haragudjon, hogy ezt mondtam, de azért volt, mert visszaadta a "poén pofont", ami viszont nekem fájt is. (Az viszont biztos, hogy egyikünk sem akarta bántani a másikat, mert nem volt rá semmi okunk, semmi vita előtte, csak a pia miatt jobban lendült a kezünk, és én is erősebb típus vagyok, ő meg főleg.)

Szóval elindultam hazafelé, ő meg utánam jött, magyarázott még valamit, hogy menjek és pakoljam össze a cuccait, mert nem beszélhetek vele így. Én meg elkezdtem szándékosan provokálni (még mindig részegek voltunk), hogy "mert mi lesz, ha blabla.. akkor megüt, vagy mi?", meg mondtam hogy üssön meg ha mer, adjon egy pofont, gyerünk, gyerünk... eléggé mondtam a magamét és provokáltam. Ő meg erre fogta és adott egy taslit, hatott is, befejeztem a provokációt, de ezt már nem adtam neki vissza. Utána természetesen megsértődtem, ő is a káromkodásom miatt, meg azért hogy azt mondja felpofoztam a barátai előtt, de ő meg visszaadta nekem... Szóval ő is megsértődött, meg én is, éjjel és miután felkeltünk még ő akart szakítani, de kelésnél sírva mondtam el neki, hogy mit is műveltünk egymással és utána nemsokkal megfordult az egész, mert onnantól kezdve meg már én akartam szakítani, ő meg azóta nem győz bocsánatot kérni, hogy megbántott.

Én is hülye voltam, meg ő is. Tudom, hogy szerelmes belém, minden nap elmondja és úgyis viselkedik velem. A kapcsolatunk a barátaink szerint egy igazi lányregénybe illik, mert mindig úgy bánik velem, mintha a hercegnője lennék. Szeret engem, és én is szeretem.

De attól, hogy megcsapta az arcom véletlenül erősebben (mert tényleg csak poénkodós-beszélgetős szituáció volt), én meg visszaadtam és így tovább, utána meg én direkt kiprovokáltam hogy ha mer, akkor adjon egy pofont... a fentiek fényében ki mit gondol ennyi alapján az esetről?

26N